Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik

mértékben.8 Általánosságban kijelenthető, hogy a városok a középkori Magyar Királyság bukásával kialakult kompromisszumnak köszönhetően szerezték meg összes rendi jogosítványaikat. A rendek között sosem vitatott, de igen háttérbeszorított helyet foglalhattak el.9 Aló. században az uralkodó a szabad király városok életébe csak akkor avatkozott bele, amikor annak igen fontos katonai vagy közigazgatási oka volt. Egyes városokban (Kassa, Várasd) jelentős helyőrségek jöttek létre. Itt a katonai igazgatás alapjait kellett létrehozni, ami nagyon sok területen (közigazgatás, városi házak és haszonvételek feletti joghatóság kérdése, a katonaság alá tartozó népesség feletti bíráskodási jog gyakorlása stb.) sértette a városi önkormányzatok jogait.10 Más városokban (Pozsony, Kassa, Besztercebánya, Körmöcbánya) közigazgatási központok jöttek létre, amelyek a katonasághoz hasonlóan az addig viszonylag zárt városi társadalom mellett újabb kiváltságolt csoportokat vonzott a város falai közé.11 Mindemellett a központi hivatalok az országgyűlések által nyújtott lehetőségeket kihasználva megszabták a hadiadó összegét, melyet igyekeztek maradéktalanul behajtani. Ezen túl a szabad királyi váro1Városok, várospolitika a 17. s%á%ad eleji Magyarországon

8 Kubinyi András: Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a középkorban? In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk.: Mayer László—Tilcsik György. Szombathely, 2003. 55-70.

9 H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16—17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség. Bp., 2004.

10 Gecsényi Gajos: A 16—17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez. (Az erődváros megjelenése). In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Szerk.: E. Kovács Péter—Kalmár János—V. Molnár László. Bp., 1991. 145—158.; H. Németh István-. Kassai polgárok és katonák a 16. században. A hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során. Levéltári Közlemények 68. (1997) 143—197.; Németh /.: Várospolitika i. m. I. köt. 280-334.; H. Németh István-. A beszállásolások rendszere és hatásai a XVI-XVII. századi Magyar Királyság szabad királyi városaiban. Hadtörténelmi Közlemények 122. (2009) 281-320.

11 Az európai tendenciákról lásd: Friedrichs, Ch. R: Urban Politics i. m. A magyarországi jelenségre: H. Németh István-. Sl’achta v mestách - Prirodzeny proces alebo negatívny jav? In: Forum históriáé 4. (2010) 2.

http://www.forumhistoriae.sk/FH2_2008/texty_2_2008/nemeth.pdf Pozsonyra: Frederik Federmayer. Rody starého Presporka. Genealogicky rozbor obyvatel’stva a topografia mesta podi’a súpisu z roku 1624. Bratislava, 2003; Frederik Federmayer. Sl’achta uhorskej metropoly v pomohácskom období. (Archontologicko—genealogicky nàcrt problematiky.) In: Forum históriáé 4. (2010) 2.

http://www.forumhistoriae.sk/main/texW 2 2010/federmayer.pdf

: Frederik Federmayer. Gaspar Partinger (+1630). Osudy a kariéra král’ovského úradníka na prelome 16. a 17. storocia. In: Ján Jessenius. Slováci na panovníckych dvoroch. Zborník prác z interdiscipli- nárnej konferencie, ktorá sa konala 13.—14. septembra 2011 v Martine. Ed.: Agáta Klime- ková—Eva Augustínová. Martin, 2012. 220—236.

99