Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

I SZOMORÚ SZEMMEL (1920-1924) - tábori posta

Egész másról, másképp akar írní az ember, és az ilyen egyszerű szavak nem engedik tovább a tollat: „mert meghalt szegény". A végtelenségnek egy rettenetes, igaz erejű megállítása. Szó, hang, egy tekintet, mozdulat, eltitkolt könny — egy kis magyarázat, a hihetetlennek magyarázó odahelyezésie a lámpa alá, ahová összebújt a család tábori postát olvasni: hát ne várjanak többé tőle levelet. Ezt meg kell mondani külön, a hihetetlent; a lehetetlent a tovább folyó életbe, időbe el kell helyezni, bölcs, nyugodt ítélettel átvenni a sors hangját: nem fog már írni. És megy tovább a hírnök máshová: „hát belehalt". Magyar volt, és meghalt. Pontos, szomorú zene: tábori posta. Sok ilyen hazaírt levelet olvastam, „cenzúráztam", és egyre jobban lestem a megszokott közönyös élethangot: apró-cseprő dolgokat, melyek mindegyikében ott rezeg, ott él a pontos lehetőség zenéje, félelme, nyomasztó ereje: amikor „már nem fog írni". És egy nap nagyon megszerettem ezeket a hirtelen feljegyzett életkottákat, és mint cenzúrázó tiszt leírtam őket, lejegyeztem egypárat. Loptam. Magamnak tartottam a betűket, és most leteszem ide, magam elé az egészet, és nézem a fakult, gyűrt papirost, és hívom a kíváncsiak seregét: most jöjjenek, most terítem eléjük a lopott holmit, idegenek szavát veszem az ajkamra, mintha az enyém volna, mintha bennem született volna, és amíg beszéltem, amíg nézem ezeket a szavakat, egyre erősebben hiszem, érzem, hogy az enyémek: magamhoz váltottam őket. Tábori posta 644. Már olasz hegyek között. Példák: egyszerű, közönséges szavak, egyszerű élet, mely végtelen vágyódásban döcögős írással hazanyúl, hazaér. Mivel sorjaimhoz fogok így szólok Magokhoz Kedves Szülejim hogy jőnapot vagy jóestvét.* Az írás nincs elválasztva a személytől: személyesen toppan be a várók közé. Jó estét! Itt vagyok. A legtöbbször a legnagyob szenvedő: Jézus neve vezeti be a levelet; és láttam olyan lapot, ahol csak ez volt: dicsértessék — semmi más. Van, aki sokat akar írni egy lapra, de ezt sem akarja kihagyni. Hogy segít magán? A köszöntő szavakat csak kezdőbetűvel jelzi: * Mindenütt teljes pontossággal az eredeti helyesírást adom.