Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

IV VIGYÁZÓ SZEMMEL - újból élő és makacs halott

És a háború és a béke perében ki, mi nélkülözhetné az Élet szent és tudatos hivőjét, szerelmesét, Adyt?! öt kell hallgatni, követni, mert az Élet „nem azért adott annyi szépet, Hogy átvádoljanak rajta Véres s ostoba feneségek" Itt és így teljesedik ki Ady költészete örökséggé: „Amit adtam örökség, s nem divat." Az öröklők felelőssége az örökhagyókénál is nagyobb! 5. Mi az oka annak, hogy Adyval olyan nehéz betörni a világirodalomba? Jelentsük ki axiómaként: a vers lefordíthatat1 a n. És az Ady-vers kétszeresen az, mert eldöntőn, mélyen magyarságban gyökerezik. A költészet önteremtés, és a szavak a legsajátosabb szülés eredményei. A vers nem utolsósorban a szó mágiája, belőle bomlik ki a titok. A költő szóteremtő, névadó. A költészet a tartalmi és formai egyezés kristálya. És ezt a kristályt, melyet nyelv teremt, nehéz megbontani: törékeny és merev. Idegen tolmácsolásban ízeire bontva, és így már más összetételben állhat csak össze újra. Hogy mi az akadálya Ady világirodalmi betörésének, azt tavaly a jugoszláviai Hídban — Ismeretlen Ady című írásomban — próbáltam megmagyarázni. Engedje meg, hogy új fogalmazás helyett ezt a részletet olvassam fel: „A magyar világmondanivaló, a magyar világadalék nagyrészt költőiben él és — rejtőzik. A magyar hozzájárulás ezzel eleve süketségre, visszhangtalanságra van ítélve. Természetszerűen. A vers: lefordíthatatlan. Hiába minden jóakarat, tehetség, sőt konzsenialitás: a vers tolmácsolásban súlyából, zamatjából veszítve, megmásul. És ha egy nemzet, egy nép lényege költőiben él, akkor ez a lényeg — kifelé — negatívummá szürkül, pótszeres mondanivalóvá torzul. A költő a legmagasabb rendű magyar önkifejezés és kiteljesedés. »Az istenség szent levele«. Petőfi meglátása testamentumos elkötelezettség ... A magyar poétafaj. »Poétább faj nem élt soha«: amikor Ady az igazat kimondja, akkor ez az értékelés máris kivédhetetlen tragédiává nehezült: »Hamupipőke a magyar kín«: Adynál pontosabban és illetékesebben senki sem határozhatta meg a magyarság történelmi süketnémaságát. Ha Adyt le lehetne valójában fordítani, a magyarság világmondanivalója adaléknál több lenne: emberségpróbát kiállt világkinyilatkoztatás. De Ady mint költő elsősorban ma-