Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

IV VIGYÁZÓ SZEMMEL - a kassai kezdet

A munkásmozgalom egyik fő szállása a régi Magyaror­szágon csakúgy, mint az első Csehszlovák Republikában, Kassa volt. Sartory, a k. u. k. főhadnagy itt kaszabolta bün­tetlenül halálra munkahelyén az egyik nyomdászt. Szlová­kia egyik legerősebb kommunista helyi pártjaként — nagy­részt magyar tagokkal — a kassait tartották nyilván; és a Munkásotthon a Magyar Museum egyik alapítójának, Kazin­czy Ferencnek nevét viselő utcában állt. Szlovákia legem­lékezetesebb békemanifesztációja 1936-ban Kassán zajlott le; a színház előtti emelvényen magyarul jómagam beszél­tem. És 1938 nagy antifasiszta manifesztáciőjának színhelye újra csak Kassa lett. Aztán jött Horthy fehér lova és a „méltóságos anyások" szétvertek mindent, és a maguk módján korrigáltak történel­met a fasizmus javára. Márai Sándor a dómépítő Kassai pol­gárokat már a német prepotencia és a „méltóságosok" szer­vilizmusa ellen írta. A kassai börtönök megteltek magyar kommunistákkal és szlovák Cholevákkal, munkásokkal és értelmiségiekkel, a volt sarlósokkal, kiket Balogh Edguárd­dal (sic!) való kapcsolataikról faggattak. Schönherz Zoltán is innen, szülővárosából indult halálba. A németek és a nyi­lasok itt akasztották és aggatták tele a Fő utca fáit antifa­sisztákkal, kommunistákkal, partizánokkal. A nekik nem tetsző polgármestert éppúgy agyonlőtték, mint a katona­szökevényeket. Szép, nagy kezdetek városa volt Kassa mindig. Déryné Széppataki Róza színháza és kora Kassa nélkül elképzel­hetetlen. És a szlovákiai magyar irodalom indulásának egyik bölcsője nem véletlenül lett Kassa. Itt, ahol hat ma­gyar napilap jelent meg, az emigráció segítségével kristá­lyosodott ki a haladás irodalmi tábora. A Kassai Munkásból a kommunista emigráció révén Munkás lett: országos lap! Kassa méltónak bizonyult a Batsányik invokálta kezdet­hez. Progresszív folyamatosság szálláshelye volt, de a pozitív eredmények árát tragikus buktatókkal, katasztró­fákkal kellett fizetnie, csakúgy, mint Batsányinak. Ennek a tudatos haladási folyamatosságnak a börtön és a kobzás, a némítás és a süllyesztés, a perzekúció és a száműzetés, az erőszakos likividálás és a feledés — egyforma tartozékai. Amikor 1945-ben egy új kezdet első állomása újra Kassa lett, az indítás már nélkülünk, kizárásunkkal történt. Mint­ha Kassa progresszív magyar kezdetei sose jelentettek vol­na történelmet. Košice megtagadta Kassát... 304'

Next

/
Thumbnails
Contents