Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

IV VIGYÁZÓ SZEMMEL - a kassai kezdet

egy más változásnak, más kezdetnek: ez Batsányi életének egyik nagy érdeme és értelme. Ady Endre az első világháborúban már teljes tudatossággal játszhatta ki 1789-et 1914 ellen, amikor a német tudósok e két évszám ütközéséből facsartak történelmi igazolást. Johann Plenge 1789-et és 1914et ,,a politikai szellem két szimbolikus évszámaként" rögzíti. Batsányi ,,látó"-nak nevezte magát, de e „látó" versei a kezdet kezdetén csak bűnjelek lehettek: kihágási objektumok, süllyesztők aktakötegei. Levéltárakban, dohos iktatótemetőkben lappangón még manapság is napfényre kerül egy-egy ismeretlen verse. A francia változásokat invokáló költemény sem járt különbül. Szerzője ellen eljárás indult meg, és a Magyar Museum elkobzott füzetéből ki kellett a verset tépni! És ezzel a „kezdet" helytörténetéhez értünk. „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek": a sugalló korparancs kassai keltezésű. És a lap, melyben megjelent, a Magyar Museum ugyancsak kassai indítású. Lehet ez véletlen? Az első magyar irodalmi folyóirat és az első döntőn politikai vers szülőhelye Kassa volt. Vannak, akik a magyar irodalomtörténetet a Magyar Museum megjelenésétől számítják, és vannak, akik a magyar irodalmi tudatot innen datálják. A kassai kezdet logikus eredmény. E korszak egyik legjobb ismerője, Keresztúry Dezső írja: „Kassa akkoriban egy ideig szinte egyik fővárosa volt az igazi magyar központ nélkül tengődő országnak." És Kassa nemcsak irodalmi központ volt; azzá vált mint a Habsburgokkal szembeni ellenállás egyik góca. A kettő szervesen kapcsolódik: a Magyar Museum indítói, Batsányi és Kazinczy, a „kezdet", az indítás után nemsokára a kufsteini és spielbergi börtönök lakói lesznek: politikai foglyok! Nem is lehetett másképp. Maga Batsányi az 1795-ös Védőiratban így összegezi a Magyar Museumnak a rekcióra gyakorolt hatását: „mint valami új, és éppen azért mindjárt keletkezése pillanatában elfojtandó veszélyes művet, amely sok fölbujtó, az ország nyugalmát és békéjét sértő írást tartalmaz". Kassa mint kezdet, mint indíték, nem esetleges valami, de történelmi soron ismétlődő folyamatosság. Dévai Bíró Mátyás itt alapítja az első magyarországi lutheránus egyházat: bécsi börtön a büntetése. Kassa nemcsak „Rákóczi városa" volt, de ugyanúgy Bocskayé is, és Bethlen Gáboré, aki innen indította hadait a csehek megsegítésére. A németellenes szabadságharcok egyik kiindulópontja és jó katonája mindig Kassa volt. A legendás hírű negyvennyolcas vörös sapkás kassai kilences honvédektől a kassai partizánokig tart a sor,