Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

IV VIGYÁZÓ SZEMMEL - kazinczy elkötelezettségében

kell, igyekeztem meglátni, de a fegyverházat.. . soha nem. Borzad lelkem a gyilkos szerek látásától, még ha védelmül használtatnak is." A humánum e nemes pacifizmusa volt egyik ihletőnk. Jelszavunk tájainkon ez időben nem lehetett más, mint az alternatíva: „Kazinczy vagy Henlein!" Nem véletlen, hogy a hitlerizmus csehszlovák bujtogatóját épp Kazinczyval szembesítettük: „Változni és változtatni Kazinczy értelmezésében nem jelent mást, mint a sötétség ellen küzdeni, a felvilágosultságnak, a haladásnak, az emberi szolidaritásnak utat törni. Aki Szlovenszkón Kazinczy helyére Henleint akarja csempészni... az hazugságot szentesít: sötétséget. Henlein szabadkőműves-utasítása nem más, mint Kazinczy kiátkozása, elföldelése. Aki ehhez a temetéshez statisztálni tud, az elfeledte küldetését, felelősségét, az elvetélte európai értelmű magyarságát. Kazinczy: élő örökség. Örökségünket mi nem herdálhatjuk el egy tál Henlein-lencséért. Kazinczyt mi meg nem gyalázhatjuk." (Magyar Nap, 1938. június 5.) Aki a hitlerizmus ellenében mentő, vétózó jelszó lehetett, annak ma éppúgy elkötelezettjei vagyunk, mint tegnap. Az antifasizmus után még nem tettünk pontot. Kazinczy legsajátosabb kisebbségi történelmünk maradandó tartozéka. Kazinczy példaképünk lehetett: embermagyar, emberpolitikai állásfoglalás barbár tekintetnélküliségek ellen. Amikor mi Hitler ellen Goethét mondtunk, azt Kazinczy sugallatára tettük: „Goethével ismerkedjél meg — írja Bölöni Farkas Sándornak —, Goethével és ismét meg ismét Goethével. Az én bálványom mindenben ő ... Goethének ... vaktában higgy!" Goethének, és nem — Hitlernek! Kazinczy európai volt, oly értelemben, mint a reformkor emberei, akik egy évezredes tespedést és patópálságot akartak és tudtak rövid néhány év alatt felszámolni. Európai volt: az extra Hungáriám non est vita-féle terméketlen köldöknézés ellenlábasa, a nemesi változatlanság rohamozója, aki felszisszent, ha vers címén ez került a szeme elé: Ö, földi Kánaán! Európa Édene! Természet tárháza! mindenek mindene! Beléd zárattatni kívánatos fogság, Mert határaidon túl nincs igaz boldogság. Füle, értelme oly érzékeny volt, hogy a „Magyarok Istene" kifejezést nem tudja „botránkozás, sőt borzadás nélkül hallani", mert: „egy istene van minden népnek". 18*