Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

III RIASZTÓ SZEMMEL - mai jegyzetek

megkenték a markát, mint a francia nagytőke. A ravasz szultán a pénzt elfogadta, és a koncessziót odaígérte mindkettőnek. A Mannesmann fivérek és az Union des Mines afférjából így lett hazafias gyúanyag. „Ez a Mannesmannügy azért érdemel említést — írja Wolff —, mert tulajdonképpen itt történt először, hogy egy magánvállalat mint politikai hatalom lépett fel az államautoritással szemben, és az agitáció minden eszközével azon volt, hogy a német külpolitikára a saját akaratát kényszerítse. A nehézipar hatalmasaiban egyre mélyebb gyökeret kezdett verni az a tudat, hogy a német birodalom és az egész német politika csak azért van, hogy kardcsörtetésével az ő üzleti érdekeiket szolgálja. A Mannesmann fivérek valóban pionírok voltak a maguk nemében. Ök az első német »iparkapitányok«, akik üzletükből »nemzeti ügyet« tudtak kovácsolni." Marokkó: a nehézipar nacionalizmusa. A Mannesmann-affér óta ez a geográfiai fogalom szimbolizálja a legjobban azt a förtelmes nacionalizmust, melyet skrupulus nélküli kalandorok csak ma tudnak istenigazában nemzeti üggyé hazudni. Ma, amikor egyre jobban Hitler csodáltjai és ideáljai, az „iparkapitányok" jelenthetnek hazát és szocializmust. a szálka és gerenda evangéliumi példázata stílusos mai keretet kapott. A klerikofasizmus német lapja, a Schönere Zukunft, a saját szemét eléktelenítő gerendát a csehszlovákiai katolikusok szemébe hazudja. Akinek vaj van a fején, az csak a „mindenki seperjen a saját háza előtt" gesztussal tudja hatálytalanítani a figyelő szemek ítéletét. A fasizmust toleráló katolicizmus visszájára fordítja az evangéliumi példázatot, mert csak így, a gerendás hazugsággal védekezhet. Szomorú szerep, megtévesztő szerep, szolgaszerep! De mást nem tehet. Aki a fasizmusból evett, a gonoszból evett, aki egyszer igent bólintott rá, az elkötelezettje, mert cinkosa. Hogy a gerenda és szálka példázatát katolikus lap a fasizmus védelmére játssza ki, még viccnek is rossz. A Schönere Zukunft mégis valósággá erősíti: „Ha olvasom, hogy a ti szerkesztő uraitoknak nincs más gondja, csak a szegény német birodalom és annak szegény katolikusai ... akkor mégis dühbe gurulok, és azt gondolom: nincs nektek, katolikusoknak, Csehszlovákiában más gondotok, mint a mi gondjaink, és akkor eszembe jut a hasonlat a szálkáról és a gerendáról." A pápa enciklikája a németországi 206 katolikusüldözést reflektorozta, a Sch. Z. bizantinizmusa