Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben

III RIASZTÓ SZEMMEL - halhatatlan habsburgok

telte, szerette, amíg csak bele nem pusztult ebbe a nagy szeretetbe. Magyarország „Európa legelső gavallérja" karján táncolt a halálba. A „lovagias" magyar nemzet ezt nem felejtheti el. A mai hatalmasok szerint ez hálára kötelez: folytatásra. A tizennyolcas halál nem volt teljes, a főbekólintottak újra és együtt ébredeznek. Mindaz, ami a régi magyar életet jelentette, mindaz, ami a veszteségbe rohanást meghatá­rozta, ma újra szót kér, és így törvényszerűen levegőhöz jutnak a Habsburgok. A magyar rónák felett kriptaszag árad, és a népnek erősítő ózonként kell magába szívnia e halálos kórságot. Különös nép és ravasz urak: a magyar népnek ma újra tisztelni, szeretni, vágyni kell azokat, akik évszázadokon át hóhérai és megrontói voltak. A történelem­hamisítók és hangulatgyártók gőzerővel és hatalmi autori­tással dolgoznak. Kozma Miklós belügyminiszter a képvise­lőházban egy lélegzet alatt parentálja el „Károlyi Mihály patkányforradalmát" és azt a másik „kloákaforradalmat", hogy utána feltámassza „Ferenc József dicső emlékű kirá­lyunkat", akinek „emlékét Magyarországon mindenki tiszteli és becsüli". (Május 27-i ülés.) Tiszteltetni és becsültetni azokat, akik szégyent, átkot és halált jelentettek: a kísérlet perverzitása felháborító. A pa­tologikus tünet cáfolhatatlan. De egy szellemi kiskorúság­ban tartott és ily módon konzerválódott néppel meg lehet kockáztatni a leghalálosabb és legszégyenítőbb kísérleteket. A magyarság szellemi kiskorúsága, infantilizmusba kerítése: tudatos úri bűn. A Habsburg-imádat, a patologikus hóhér­gyönyör, a megrontóknak kijáró kézcsók csak egy megre­kedt atmoszférában, csak áporodott légkörben tenyészthető ki nemzetvalósággá. Parancs és frázis, terror és demagógia kéz a kézben dolgoznak. Hóhér sem kell, látható pallos, metternichi fortély sem, Magyarország ma bosszuló vagy hódító hadjárat nélkül újra a Habsburgok lába előtt fekszik. A szellemi kiskorúság az eltipró csizma fényében kelleti magát. Szolganemzet gyönyörködik önmagában! Akik semmik és senkik voltak, akiket halálos öklendezés­ben egy nemzet vetett ki magából, azok ma újra tisztelet és becsület bálványai. A pesti sajtó Gömbös szobafogságát Habsburg-udvarlásra használja fel. Ahol a „bumszti generá­lisnak", Frigyes főhercegnek, az osztrák generalisszimusz­nak még húsz év múlva is sajtója lehet, ahol a világháború szenilitásban páratlanul egyedülálló hátramozdítóját, a mo­narchia legnagyobb hadiszállítóját mint a katona és a gaz­da mintaképét ünneplik, ott hagyjatok fel minden remény- 181

Next

/
Thumbnails
Contents