Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel – Fél évszázad kisebbségben
III RIASZTÓ SZEMMEL - halhatatlan habsburgok
telte, szerette, amíg csak bele nem pusztult ebbe a nagy szeretetbe. Magyarország „Európa legelső gavallérja" karján táncolt a halálba. A „lovagias" magyar nemzet ezt nem felejtheti el. A mai hatalmasok szerint ez hálára kötelez: folytatásra. A tizennyolcas halál nem volt teljes, a főbekólintottak újra és együtt ébredeznek. Mindaz, ami a régi magyar életet jelentette, mindaz, ami a veszteségbe rohanást meghatározta, ma újra szót kér, és így törvényszerűen levegőhöz jutnak a Habsburgok. A magyar rónák felett kriptaszag árad, és a népnek erősítő ózonként kell magába szívnia e halálos kórságot. Különös nép és ravasz urak: a magyar népnek ma újra tisztelni, szeretni, vágyni kell azokat, akik évszázadokon át hóhérai és megrontói voltak. A történelemhamisítók és hangulatgyártók gőzerővel és hatalmi autoritással dolgoznak. Kozma Miklós belügyminiszter a képviselőházban egy lélegzet alatt parentálja el „Károlyi Mihály patkányforradalmát" és azt a másik „kloákaforradalmat", hogy utána feltámassza „Ferenc József dicső emlékű királyunkat", akinek „emlékét Magyarországon mindenki tiszteli és becsüli". (Május 27-i ülés.) Tiszteltetni és becsültetni azokat, akik szégyent, átkot és halált jelentettek: a kísérlet perverzitása felháborító. A patologikus tünet cáfolhatatlan. De egy szellemi kiskorúságban tartott és ily módon konzerválódott néppel meg lehet kockáztatni a leghalálosabb és legszégyenítőbb kísérleteket. A magyarság szellemi kiskorúsága, infantilizmusba kerítése: tudatos úri bűn. A Habsburg-imádat, a patologikus hóhérgyönyör, a megrontóknak kijáró kézcsók csak egy megrekedt atmoszférában, csak áporodott légkörben tenyészthető ki nemzetvalósággá. Parancs és frázis, terror és demagógia kéz a kézben dolgoznak. Hóhér sem kell, látható pallos, metternichi fortély sem, Magyarország ma bosszuló vagy hódító hadjárat nélkül újra a Habsburgok lába előtt fekszik. A szellemi kiskorúság az eltipró csizma fényében kelleti magát. Szolganemzet gyönyörködik önmagában! Akik semmik és senkik voltak, akiket halálos öklendezésben egy nemzet vetett ki magából, azok ma újra tisztelet és becsület bálványai. A pesti sajtó Gömbös szobafogságát Habsburg-udvarlásra használja fel. Ahol a „bumszti generálisnak", Frigyes főhercegnek, az osztrák generalisszimusznak még húsz év múlva is sajtója lehet, ahol a világháború szenilitásban páratlanul egyedülálló hátramozdítóját, a monarchia legnagyobb hadiszállítóját mint a katona és a gazda mintaképét ünneplik, ott hagyjatok fel minden remény- 181