Vozári Dezső: Varázslat nélkül

Ígér az éj

GROTESZK Egyre rövidebbek a napok, tél van, egyre hosszabbak a napok nélküled, nem szeretsz, a város felett ül a köd. Irgalom! Fáradt vagyok, illatod kutatom, merre vagy ? Este lesz, s lámpásomban se olaj, se áram. Idegen vágy dőzsöl bájaidon rőt alkonyi órán. Léggömbként hajt a fellegek felé furcsa varázslat, a fellegek közt egyre messzebb jársz, messzire vagy tőlem és folyton-folyton messzebb. Szállj, szállj a halvány elemek között. Itt vagyok, emlékeid sepergetem keserves szavakkal. Fájsz, de már csak azt tudom, hogy létezel. 57