Vozári Dezső: Varázslat nélkül
Ígér az éj
A SZOBAÚR DALA Nadrágzsebemben aprópénz csörög, de álmomban aranyharang csilingel, jön az este és arkangyallá sminkel, jön a reggel kávéval, tiszta inggel, az elfutó felhőkkel flörtölök. Ég s föld között, bölcső s halál között így morzsolódnak napjaim le egyre, esküszöm tételekre, egyszeregyre, emlékszem dalra, cinegére, hegyre. Szerelmem rég délebbre költözött. Itt élek vélük, özvegy könnyeimmel. Faliórám danázgat: tente, tente, oly mindegy, hogy az ember szörny-e, szent-e, ezt hallgatom sötéten éjjelente. Bevégeztem már számadásom: stimmel. 43
/