Szalatnay Rezső: Van menekvés (Bratislava. Slovenská Grafia, 1932)

Mi lesz Szlovenszkóból? - Szlovenszkó 1930

Annyi költő indul itten, akik mind újak, mind erősek és hívők, annyi a verskötet, hogy nem győzik a nyomdák a nyomást és annyi a líra, hogy meg kell fulladni benne. Szlovenszkó ez, megmentője a lírának. Itt verset ír a földbirtokos gazdag fia és verset ír az ács fia, meg a rikkancsfiú is, verset írnak a diákok és sok a költő, aki megszokta már a verselést, mint más a fürdést. Milyen szép fürdőzés ez Szlovenszkón, ahol egész nemzedékek lelkiismerete játszik a vízen. De csak játszik, támadni és védeni nem mer, még ha állítja is. Mert ugyanakkor a másik író, az igaz ember, aki Európát, új kultúra fluidumát tette ebbe az országba: nyomorog, faluban, elásva, kiközösítve és a megszólalástól elvonva esedezik a — bakteri állásért, ó, nagy perspektíva van Pozsony és Stósz között és benne van ebben a távlatban a társadalom és politika minden gáncsoló bűne. Nem akarják a szabad szót, félnek a bírálattól. Kiért beszél az író, ha nem az emberekért, kiért van a kritika* ha nem a rossz megjavításáért? új és jobb életet kritika nélkül nem lehet elképzelni. Oly sok a rossz és oly fenyegető a pusztulás. 146