Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Vajúdó parasztvilág

A pajták sora elzárta nyugat felől a falut a mezőktől. Magas, hodályszerű, egymásba folyó épületek voltak a pajták, csúcsos cseréptetővel, tetejük élén a borítópléh hosszú, egyenes vonallal .metszette a nyugati égboltot. A húszas években egy nagy tűzvész elpusztította a szérűket és a pajtákat, de még a házakra és a gazdasági épületekre is átterjedt, a falu népe az orkánszerű szélben tehetetlenül állt vele szemben. A nagy falutűz után a gazdák egyformán építették újjá a pajtákat, a szomszédos épületek tűzfala közös volt vagy szorosan egymás mellé simult, a cseréptetők is egymásba olvadtak, mintha folytatódnának, bár a cserép színe vagy mintája eltért egymástól. A falunak azon a részén, ahol mi laktunk, a házak, udvarok és pajták kilométer hosszú sorát két szabadon hagyott köz, úgynevezett puszta szakította meg, mindkettőn .szekérút vezetett ki a mezőre. )A pajtákkal érdemes bővebben foglalkozni, mert a parasztember szűkebb életterének fontos részét képviselték. Viktor Szklovszkijnak a Roland-énekről való elemzésében olvashatjuk, hogy Roland kardja, vaskesztyűje, kürtje, harci felszerelése a szövegben mintegy önálló életet él és egyénien viselkedik, összhangban a hős cselékedeteivel, annak egyéniségét húzza alá és egészíti ki; hasonlóképpen áll össze a ház, az udvar és a kert elemeiből, állataiból és szerszámaiból a gazda hagyományos munkájának rendszere, és ebből következő erkölcse és jellemvonásai, úgy is mondhatnók: a parasztember egyénisége. Mert ezeknek a munkaeszközöknek és épületeknek alakját, elrendezését és felhasználási módját az évszázados termelői gyakorlat tapasztalatai formálták, s az ember hozzájuk való viszonya a célszerűség és munka törvényszerűségei szerint alakult ki. Az ember építette föl, szerezte meg és használta őket, de rendeltetésük már-már önállósult tényével visszahatottak a gazdájukra, és megszabták a viselkedését, gondolatvilágát, vágyait és lehetőségeit. A gazdáé voltak, de úgy, hogy birtoklásukkal egyben fogva tartották őt, és determinálták egyéniségét. A pajták a hétköznapok gyakorlatában tárolóhelyül, néha alkalmi munkahelyül szolgáltak. Azonkívül nagyszerű pihenés esett a szénában, a lóhererakás tetején, me342.