Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Vajúdó parasztvilág

nál és a pelyvaszelölőnél meg a szalmarázóknál ömlik iki a a legtöbb por, sűrű, fojtó felhőként gomolyog elő, és mozdulatlanul megáll a rekkenő hőségben, egyre tömörebb lesz, már-már a tekintet sem hatolt át rajta,, olyan sötét. A pelyvahúzó asszonyok kendőt kötnek az arcukra, a szájuk elé, hogy lélegezni tudjanak. De a pely vás lassan megtelik, időinként magasra kell földobálni a pelyvát, és meggyúrni, eligazgatni, hogy elférjen. Régi szokás szerint a marokszedő asszonyok feladata volt „kihúzni" a pelyvát és a töreket a dob alól, s elrendezni valami suhanc vagy öregember segített nekik. így hát a pelyva a nádoldalas épületbe került, a töreket (mindkettő fontos takarmány répával, darával, melasszal keverve, azért vigyázott rájuk a gazda) néha behordták a pajtába, máskor pedig a szalimakazal tövében rakták halomra, és úgy fedték be, hogy „ráeresztették" a kazalt. Már ebből is nyilvánvaló, hogy a pelyvás (folytatásaként a szalmakazal következik, mint a kert további eleme. Javíthatatlanul falum röviden kazalt mond, ami egyértelműen szalmakazlat jelent, a széna- vagy lóherekazalt külön jelölik. Néha két kazal is állt a kert végében, egy búzaszalma- és egy árpaszalmakazai, de a kétféle szalmát rendszerint egyberakták a gazdák. Két kazal már nagyobb gazdaságot és több termést meg jószágot jelentett. A kazlak mögött a pajta zárta le a kertet, tehát az udvar belterületét. Mielőtt azonban erről beszélnék, megemlítek még egy különleges, talán egyedülálló fogalmat. A pajtákon túl a kertalja terült el, majd a mezők; a kertalja neve a közösségi szóhasználatban másképp „pótlás" volt. A pótlás, az udvar szélessége szerint, két-hároim árinyi földet jelentett, mintegy az udvar meghoiszszabbítását, amolyan középkori „háztájit", ami még a (házhelyhez és udvarhoz, azaz a „portához" tartozott. A pótláson néha árpát vetettek a libáknak, máskor csalamádét a teheneknek, vagy krumplit, babot, zöldséget, sőt a negyvenes években a szalmakazlakat egyszerűen kitelepítették ide, és úgy látszott, elfoglalják a pótlásokat, de a háború keresztülhúzta ezt a féktelen terjeszkedési szándékot, s a megcsappant termés folytán a kazlak visszaköltöztek a kertbe. 341.