Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág
Szabadesés
kor már nem maradt semmi a számára, ami a tudatáig hatolt volna ... Ekkor ment fel a színpadra, és ötven koronát adott a hegedűsnek, hogy játssza el lezit a dalt: Sárgarigófészket látok ott fenn a jegenyefán, a rigó egyet füttyent, és mostan szeret igazán... Bugi-vugi, kiáltozott közbe bőszen Morvái ... Lennék nigőférfi, és maga >egy rigólány ... Ez kell nekünk... S amikor eljátszották, ráparancsolt a zenészekre, hogy újból játsszák... A táncosok közül arcok néztek rá, nem ismerte fel őket, de érezte, hogy nézik, egy pillanatra az is eszébe jutott, hogy a hetykélkedésből baja lehet, a rigófénfi és a rigólány megbosszulja magát, megérezte a veszélyt. A faluban nem szeretik, ha valaki kisajátítja magának a zenét, itt nem lehet egész este parancsolni, és a bugivugit sem szeretik, de ezeket a kuszán felvillanó gondolatokat dac és feltörő vérhullámok mosták el, és elsodorták ... A zenekar újból játszani kezdte a sárgarigófészket a jegenyén, s a rámeredő szemek közt meglátott egy dühös tekintetet, egy idősebb verekedő tekintetét, aki a feleségével táncolt, mereven nézett rá, és kezét a zsebében tartotta, késelő volt, míg meg nem nősült. Morvái ösztöne újra azt súgta, hogy vigyázzon, de nem tudott vigyázni, képtelen volt fékezni magát, mert ittas volt, és egyre azt kellett kurjongatnia, hogy lennék rigóférfi és ,maga egy rigólány ... S akkor egyszerre sötét lett a teremben, egy asszony valószínűtlenül rémült hangon felkiáltott: Megütöttek. Zűrzavar támadt, az asszonyok és lányok sikoltoztak, mindenki maradjon a helyén, kiáltotta több erős férfihang. A színfalak mögül valaki széket dobott a csupasz villanykörtébe, és a terem közepén levő másik villanykörtét is leverték. Morvái állt a színpadon a sötétben, a körülötte felcsattanó, ki-kitörő gomolyagfoan nem mozdulhatott, hallotta, hogy a zenészek hangszereiket védik, és méltatlankodnak a botrány miatt, várta, mi lesz, és mámoros agyán borotvaélesen villant át a gondolat, hogy a következő másodpercben talán hátba szúrják késsel, vagy leütik. De nem történt semmi, s amikor új villanykörtét csavartak az összetört helyébe, hunyorgó szemmel ikörülnézett, s az apja állt mellette, kalapban és 26