Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág
Szabadesés
varában hellyel sem kínálja, csak néz, igazán nagyon nagy barna szeme van, mint az egészen fiatal,, selymes szőrű bocinak, és úgy tartja maga .mellett ta seprőt, -mint tisztelgésnél a puskát a katonák. A szeme nedvesen csillog, és nem akarja elfogadni a zacskót... De ő rábeszéli, hogy fogadja el, lehetetlen, hogy el ne fogadja, én azt a Mikulásnak .már vissza nem adhatom, s erre nehezen, de elfogadja, és nem (köszöni meg, elfelejti megköszönni. S ő felkavart lélekkel távozott, anélkül, hogy megfogta volna a leány kezét, és egész este ezt a dalt dúdolta azután ... Sok bort ittak és énekeltek, a libahúsból is ettek, ittasak voltak, Bíró már nem tudott hegedülni, hamisan játszott, és dadogva azt állította, .hogy nem jól fog a vonója. A szülei újra elaludtak, vagy színlelték az alvást. Ök ketten visszaindultak a mulatságba. A kivilágított ablakú .művelődést ház most régi kedves .ismerősként várta őket, nyitott ajtaján meleg hullámokban áradt ki a szürkésfehér pára meg a zene, és tovább gyűrűzött az éjszakában. A tétlenül veszteglő legények csoportja megfogyatkozott, már csak az nem táncolt, aki nem is akart táncolni, mert nem talált kedvére való párt magának. Nem álltak meg (közöttük nézelődni, egyenesen táncolni mentek. Éjfél lehetett. Morvái bódultan táncolt valakivel, később megint mással, félálomszerűen, öntudata erősödő és gyengülő hullámverésének ritmusára érezte, hogy a keringőnél mereven eltartja magától a könyökét, és törtet a tömegben, közben beszél a lányoknak, s azok felelnek valamit a kérdéseire, és távoli víziókként mosolyognak rá. Nem tudta, kikkel táncol, azt sem tartotta fontosnak megállapítani, hogy szépek-e vagy csúnyák, kezük forrón szorította az iövét, s a hátuk, a derekuk, a .mellük ikeményen állja a jobb karja ölelését. A körben ülő asszonyok jelenléte egészen kiesett a tudatából, ne.m figyelt rájuk, sodorta magával a sokaság, a forrón tolongó és egymáshoz tapadó tömeg. Arcával néha megérintette a táncosnője arcát, haját, homlokát, távoli üzeneteket és ígéreteket olvasott ki meleg mozdulataikból, és igyekezett őket minél szorosabban maga mellett tartani. Később ez iaz élménye is .elmúlt, valahogy szertefoszlott, és jelentéktelenné vált, s ak25
