Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

helytelen a sorrend, s az emberek összezavarják az éneket. Néha előfordult, hogy a gyerek nem a megfelelő zsoltár számát fordította ki, ilyenkor a pap a homlokát ráncolva felnézett a kórusra, s az előénekes olyan hatalmas hangon ^kezdte énekelni a helyes zsoltárt, hogy túlharsogott mindenkit, aki mást akart kezdeni. Arra is jól emlékezett, hogy húsvétkor részeg legények jöttek a templomba. Hamarosan elaludtak a karjukra borulva, iés néha hánytak, ilyenkor a többiek komoly arccal, de rángó szájszeglettel küzdöttek a nevetéssel. A front alatt a padok (nagy részét eltüzelték a katonák. Azon az éven április második vasárnapján tartották az első istentiszteletet. A tankok már fenn jártak Csehországban, s. a falura meleg tavaszi napfény derült; nagyon sokain jöttek a templomba. Székeket és lócákat kellett összehordani, hogy az emberek leülhessenek. Hangosan sírtak a pap beszédén. Még most is jól emlékezett, !hogy az asszonyok sírtak, gáttalanul fel-felcsukló zokogással, szinte már jajongva, nem szégyellték, hogy sírnak. A férfiak is törülgették a szemüket, volt, aki a padra borult, a pap erős hangon beszélt, ás néha megtörölt© a homlokát fiehér zsebkendőjével, mert beleverejtékezett az őszintén átérzett beszédbe. Nagyon szépen beszélt, mondták utána az emberek, öröm hallgatni, olyan okosan beszél. A lélekhez szól. Azután évekig nagyon sokain jártak templomiba, olyanok is, akik azelőtt a tájára sem néztek, mert valami nézeteltérésük támadt az istennel, de a háború átvonulása megtérítette őket, legalábbis így beszéltek róluk akkoriban. Akkor maradt üres és vált egyszerre fölöslegesen naggyá a templom, amikor a gazdák java részét áttelepítették Magyarországra. Már az összehordott lócákra sem volt szükség, és mindenki hazavitte a magáét, mert nem volt, aki ráüljön. A faluba evangélikusok települtek, és háznál tartották vallásos összejöveteleiket. Most a fiatal férfiak padjai üresek, néhány fiatal házasember az idősebbekkel ül egy helyen. Megszámolta a férfiakat, összesen huszonketten voltak. Az asszonyok többen vannak, de így is szembetűnő, hogy a templomba járók száma egyre fogy az évekkel, egyre szűkül a régi falu, melyhez BttUOTHICA HUNGARICA šmaria - Somorja - Šamorín