Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

a lányok, itt a fekete ünneplő ruhák és a zsoltárok misztériuma él, s aki itt van, ezen az órán mind a k'özépkor leve gőjét lélegzi 'be. Az ének után mély csend lett, a pap felment a szószékre és imádkozott. Részletet olvasott fel a Bibliából, és beszédében az emberiség ókorában keletkezett szavak értelmét magyarázta. Lassan és patetikusan beszél Morva! egy ideig követte szavai értelmét, aztán agya bele fáradt az igyekezetbe, nem ibírt a szavak logikájára figyelni, de a zenéjük, a csengésük, kongásuk továbbra is fogva tartotta. A mély csöndben mágikus csengése volt a pap szavainak, zenéltek és néha zúgtak. S ahogy az embereket nézte, figyelő, komoly arcúkon úgy látta, hogy őket sem a szavak jelentése tartja fogva, hanem a zeneiségük, a pátoszuk és a helyzet rendkívülisége, a pap halkuló, majd felerősödő hangja, mely egyszer vergődve csapdos, máskor meg diadalmasan száll és biztatóan verődik vissza az ablakokról és a vastag falakról. Minden kor magába ágyazva hordja előző korok emlékét, hangulatát és erkölcsét, így hordozzuk magunkban a középkort, az ókort és az emberiség őskorát. A pap beszédét hallgatva valami megremegett a lelke mélyén, értelme mosolygott az egészen, kinevette, és mégis beleremegett, mintha titokzatos jeleket hallott volna, melyek jeleznek valamit. S a pap szavai egyre zengtek, és emléksorokat ébresztettek benne, melyek olyan kristálytiszták voltak, mintha imost élné át őket. Gyerekkorában jóval a prédikáció kezdete előtt bementek a templomba, és rendetlenkedtek. Nevüket bevésték a fapadokba, tankokat és autókat rajzoltak rájuk tintaceruzával, s a legbátrabbak a kórus mellvédjén (lovagoltak. A kórusról dörömbölés és sustorgás hallatszott le, amíg be nem jött a tanító. Akkor el csendeseditek, nyugodtan ültek a helyükön, és irigykedve figyelték azt a szerencsés társukat, akit a tanító megbízott, hogy a zsoltárok és dicséretek száméit rakja ,ki a forgatható táblácskára. 'Komoly feladat voilt a számtábla kezelése, mindannyiuk szeme a felelősön függött, amikor az ikirakta a számokat, mert néha összekeverte őket, különösen a zsoltárok római számait, s ilyenkor piszszegve figyelmeztették, hogy ne fordítsa ki a táblát, mert 16