Duba Gyula: Szabadesés, Vajúdó parasztvilág

Szabadesés

— Kevés legény lesz. .. Más vasárnapokon egy sincs a templomban, nem járnak ... — Hát a 'lányok? — A lány is .kevés ... és csupa fiatal. Némelyikük még is­kolába jár. Talán meg sem ismered őket. A férfiak a templom ©lőtt álldogáltak. Az asszonyok, régi szokás szerint, azonnal bementek a templomba, és beültek a padokba, ki-ki a 'helyére, de a férfiak kint maradtak, el­szívtak még egy cigarettát és beszélgettek. Morvái apja sor­ban kezet fogott velük, utána ő kezelt a férfiakkal. Komo­lyan megnézték, a szemébe néztek, voltak, akik rámosolyog­tak. Hazajöttél? — kérdezték. Igen, felelte, hazajöttem, de holnap már visszamegyek. Hogy megy a tanulás, bírod az is­kolát? Mennie kell, íha egyszer elkezdtem. Most így gon­dolkoznak róla: ez a Morvái itt élt 'közöttünk, aztán egyszer­re elment, itt hagyta a szüleit, a falut, mérnök akar lenni, maholnap harmincéves lesz, és még mindig tanul, családot nem alapít... Az emberek az időjárásról beszél­gettek. Erősen tavaszodik, néhány szeles, derült nap, és le­het szántani, a földek megszikkadnak, akár holnap is kezd­hetnék a szántást a lánctalpasok. Hallgatta a beszélgetést, de nem szólt ibele,, -nem érezte hivatottnak magát, hogy bele­szóljon és véleményt nyilvánítson, aztán olyan nyomatéko­san ás megfontoltan nem is tudott volina beszélni ezekről a dolgokról, mint a többiek. A férfiak idősebbek voltak, na­gyon komolyan és megfontoltan tudtak beszélni hétköznapi, látszólag jelentéktelen dolgokról, szavuk nyomán ezeknek az apró dolgoknak egyszerre jelentőségük lett, megnöve­kedtek, létkérdésekké váltak csak azért, mert a fekete ru­hás embereik életéhez fűződtek, és számukra fontosak vol­tak. Komoly hangjuk mögött az emberiség múltját és törté­netét sejtette meg. Fejük fellett megszólaltak a harangok. A templom csillagos tornya felnyársalt egy fehér felhőabroszt, mind a két harang szólt egyszerre — a harmadik harangszót mindig két harang­gal kongatta a harangozó —, és a paplak kapujában feltűnt a fekete palástos pap. Mögötte fedetlen fővel a két kurátor és a templomi előénekes. A pap felléjük bólintva köszöntötte 14

Next

/
Thumbnails
Contents