Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945
Maléter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban
suljanak. A nyelv közössége társadalmi érdekű, ugyanazon jogcímmel, mint a hit közössége. Fejlődését az államon belüli társulás útján kell eszközölni; de nem szabad azt az állam fölé helyezni, mert az az állam felbomlását vonná maga után." „Tömörüljenek községeink, kerületeink és végül nemzeti egyetembe. Nemzeti egyetemünkhöz csatolják oda - ha hasznosnak vélik - egyházuk és iskoláik igazgatását, és alkossanak alapszabályokat, melyek szerint kormányozni kívánják társulatukat. Egyszóval, miután tökéletes önkormányzatot élveznek, képesek lesznek fejleszteni mindazon erkölcsi és társadalmi érdekeket, melyeknek összességében bennfoglaltatik az, amit nemzetiség alatt értünk." „A törvényhozás tagjai a parlamenti tárgyalásokban az országban dívó nyelvek bármelyikét használhatják." 3 8 Kossuth ezen tervével messze megelőzi már a nemzetiségi kérdés legmodernebb koncepcióját is. Sőt maga Beksich is, aki pedig elég soviniszta volt, azt írja: „Végül következik a nemzetiségi törvény alapelveiből a nem magyar egyéneknek nemcsak politikai egyenjogúsága, hanem egyszersmind azon joga, hogy szabadon fejleszthetik kultúrájukat. A magyar nyelvet az állam nem kényszerítheti fel egyik polgárára sem; ellenben szabadságot ad minden polgárának, hogy művelje nyelvét és kultúráját." 3 9 És megismerve azt a szellemet, mely e törvényt létrehozta és a törvényt, azt a nevezetes tényt kell itt megállapítanunk, hogy a nemzetiségeknek ez a törvény nem kellett: ellene küzdöttek; a magyar álláspontot szűkkeblűnek és türelmetlennek mondták. Ám lassankint a helyzet teljesen megfordult. Most meg a magyar túlzók dühöngenek a nemzetiségi törvény ellen és iparkodnak annak szellemét meghamisítani. Ezzel szemben a nemzetiségek egyre hangosabban követelika nemzetiségi törvény végrehajtását és magasztalják megalkotóinak bölcsességét. És az oly hévvel megostromolt nemzetiségi törvény a nemzetiségi defenzíva legfőbb erődítménye lesz. 4 0 Köztársaságunk nemzetiségi problémája nem kevésbé fontos, kényes és talán éppen olyan sorsdöntő az államra nézve, mint a Magyarországé volt. Szüksége van egy Deák Ferenc-i koncepciójú, széles látókörű, lehiggadt és bölcs államférfira, aki általánosan elismert tekintélyével a kellő mederbe tereli a sovinizmus hullámait, amelyek az állam hajóját ide-oda dobálják. Azok a nyilatkozatok, amelyek köztársaságunk tudós elnökének munkáiból és időközönkénti enunciációiból hozzánk szólnak, remélni engedik, hogy végre nálunk is győzni fog az államférfiúi belátás és okosság. „A csehek követelése - mondja Masaryk - mindig csak az egyenjogúságra 74