Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Maléter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban

és nem a többieken való uralomra irányult. A csehszlovák államnak - éppen centrális helyzeténél fogva - mindig is az lesz az érdeke, hogy mind a német, mind a többi kisebbségek számára minden jog biztosítva legyen. így követeli ezt a józan ész."

4

1 Ezek nagyon okos és igaz szavak, de sajnos úgy tűnik, csak nagyon lassan - mennek át a köztudatba. A csehszlovák földreform végrehajtása során ezt például egyáltalán nem vették figyelembe, hiszen a lefoglalt csaknem négymillió hektár földterületből az arra jogos igényt tartó több mint félmillió magyarnak alig jutott valami, sőt végeredményben a földreform a magyar kisebbség vagyoni helyzetének jelentős csökkenését eredményezte.

4

2 A kisebbségellenes törekvések jól láthatók a maradékbirtokok szétosztása esetében is. A földhivatal elnöke, dr. Viškovský nyíltan ki is jelentette, hogy új középbirtokos osztályt kell kialakítani, mert a „Csehszlovák Köztársaságban ezen osztály szociális és gazdasági feladatai nagyon elmaradtak a rá váró nemzeti feladatoktól."

4

3 A földreformmal párhuzamosan végrehajtott kolonizáció a színmagyar vidékek közvetlen elnemzetlenítését tűztek ki célul. Ez a törekvés a Duna bal partján teljesen nyíltan jutott kifejezésre, hiszen a magyar községek közé szétszórt csehszlovák kolóniák iskolái a magyar gyerekek ezreit próbálták kivetkeztetni magyar mivoltukból.

4

4 Ezzel pedig a csehszlovák nemzetiségi politika legszomorúbb fejezetéhez érkeztünk el. Az iskola adja meg egy állam jellegét; mert az neveli a jövő generációit, és az formálja a jövő emberét. A legfőbb ideje, hogy nálunk már az iskolaügy terén is szabályozzák a nyelvjogot. Mert míg a történelmi országokban az 1919. évi ápr. 3-án 189. sz. a. kelt törvény értelmében mindenütt, ahol 40 kisebbségi iskolaköteles gyermek van, kisebbségi elemi - és mindenütt, ahol 400 kisebbségi iskolaköteles gyermek látogatja a kisebbségi elemi iskolát, ily nyelvű polgári iskolát kell létesíteni; Szlovenszkóban és Ruszinszkóban ez a törvény mind ez ideig nincs végrehajtva.

4

5 Bár az elemi iskolák általános túlzsúfoltsága némileg enyhült, azért mégis vannak iskolák, ahol a megengedett 60-as létszám fölött 100-nál jóval több tanuló nyer osztatlan osztályban egy tanerőtől oktatást. Éppen ilyen lehangoló az iskolai könyvtárak hiánya, illetőleg mostoha dotációja.

4

6 A magyarság iskolaügyével szemben megnyilvánuló ezen mostoha elbánás annál szembeszökőbb, minél magasabb iskolatípushoz közeledünk; mintha a magyar intelligenciának leépítése és a magyarságnak egy, az előbbinél alacsonyabb kultúrfokra való szorítása volna a cél. A Szlovenszkó és Ruszinszkó területén az államfordulat előtt létezett 43 magyar középiskola közül csak 7 maradt meg. Ám ezeknek felvevő képessé75