Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Varga Imre: A statisztika tükrében

Varga Imre A statisztika tükrében* Ha csak felületesen tekintünk is Szlovákia térképére, akkor is láthatjuk, hogy az itteni magyarság elhelyezkedése nem előnyös, mert a déli határ mentén hosszú szalag alakjában, egymástól túl messze helyezkedünk el. De ez a hosszó szalag is két helyen megszakad, s az amúgy is messze eső területeket három különböző részre osztja a közénk ékelődő nyelvterület. E három nyelvterület közül a nyugati a legnagyobb, mely Pozsonynál, a magyar-osztrák hármas határnál kezdődik, s a Kékkői járás közepénél végződik. Ezen nyelvterületünk északi fele Nyitránál éri el a legmagasabb pontot. Ez a terület a legnagyobb tiszta magyar nyelvterület. Középső nyelvterületünk a Kékkői járás közepétől hosszú - egy járásnyi szélességű - sávban Kassa alatt ér véget. Kassánál van a legnagyobb megszakítás a középső és a keleti nyelvterületek között. A harmadik - keleti - nyelvterület ezen megszakítástól Kárpátalja közepéig húzódik el. A legutolsó népszámlálás szerint (1930-ban) ezen a három nyelvterületen, vagy kivételesen egyes szigeteken, 740 olyan község volt, amelynek lakossága többségében magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Ezzel szemben olyan község, hol a magyarság meghaladja legalább a 20%-ot, - beleértve az előbbi 740-et is - mindössze 759 van. E két szám minimális különbsége arról tesz tanúbizonyságot, hogy az itteni magyarság lakhely szempontjából előnyös helyzetben van, mert tömegeinknek több mint 90%-a zárt egységben lakik. A fent említett 740 magyar többségű község területileg 9913 km

2-t köt le. Ezen helységek közül a többség Szlovákiára esik, ahol az összes terület 17,43 százaléka van magyar kézen 1373 km

2 kiterjedésben. Ha ezeket az adatokat az 1921-es adatokkal hasonlítjuk össze, arra a fájó következtetésre jutunk, hogy a föld csúszik ki a lábunk alól. 1921-ben még Szlovákiában 9080 km

2 tartozott a magyar többségű falvak területéhez. Tíz év alatt tehát 540 km

2-nyi nyelvterületet vesztettünk olyanformán, hogy 43 községben vesztettük el magyar többségünket, Kárpátalján pedig 180 km

2 * Az ilyen kiterjedésű tanulmányban nem lehet felsorakoztatni minden eddigi felmért adatunkat, legyen az gazdasági, kulturális vagy népmozgalmi. A továbbiakban tehát csak a népmozgalmi statisztikánkról lesz szó. A másik előrebocsátandó dolog az, hogy az itt közölt valamennyi adat a prágai statisztikai hivatal nyilvános közleményéből való, ami azt jelenti, hogy azok helyességéért a hivatal vállal felelősséget, és hogy bárhol közölhetők. 43