Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Varga Imre: A statisztika tükrében

kiterjedésben 4 községben kisebedett a magyar nyelvterület. A fentebb felrajzolt három nyelvterület egyikén sincs a hivatalos statisztika szerint olyan járás, ahol a magyarság az összlakók 90-nél több százalékát tenné ki. Ami pedig az elhelyezkedésük területének minőségét illeti: a magyar többségű falvak területileg Szlovákia szántóföldjeinek 54,86 százalékát bírják, míg az erdővidéknek 13,84 százalékát. Amint később látni fogjuk foglalkozási megosztódásuknál, ez a körülmény döntően befolyásolja, hogy míg a köztársaság többi nemzetiségű lakóinál a mezőgazdasággal foglalkozók száma apad, a magyaroknál nő. Ez a tény jelenti, sajnos, foglalkozási elosztódásunk fennálló aránytalanságának fokozását is. A területi eltolódások járásonként a következő nemzetiségi elosztódást okozták. A járás lakói közül százalékban A járás neve magyarok csehszlovákok 1910 1921 1930 1910 1921 1930 Somorja 89,75 87,36 76,93 1,07 2,50 11,37 Dunaszerdahely 98,98 94,34 88,20 0,26 1,78 4,96 Komárom 96,01 92,35 82,93 1,27 5,70 12,34 Galánta 90,70 70,89 61,97 7,76 22.58 31,62 Vágsellye 69,18 61,79 55,54 29,24 35,46 40,49 Ógyalla 92,85 84.95 70,13 6.63 13,15 27,60 Szene 74,96 38,73 27,45 23.65 59.13 69,02 Érsekújvár 55,18 37,32 31,60 42,52 50,50 63,96 Párkány 97,51 93,84 81,55 2,17 5.45 15,56 Ve re bély 53,71 34,70 25,71 44,88 63,21 71,88 Zseliz 93,55 79,94 4,91 14,90 Korpona 8,24 39.00 36,93 89,30 58,75 60,95 Losonc 44,71 30,54 25,83 52,80 66,14 68.70 Feled 94,68 77,37 4,43 13,97 Rimaszombat 33,72 19,01 12,19 63,70 78,65 83,85 Rozsnyó 52,94 47,39 35,65 39,62 45,23 55,58 Tornaija 18,80 94,73 83,12 0,51 3,37 12,34 Nagykapos 74,64 58,32 55,72 23.58 35,38 36,73 Királyhelmec 99,57 70,86 61,97 7,76 22,58 31,62 Szepsi 81,47 70,97 56,28 8,07 14,51 26,69 44