Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Révay István: A demográfia tükrében

vényes kisebbségi lehetőségeken, a magyar iskolákon és tanintézeteken keresztül, a kulturális, politikai, egyházi és részben már gazdasági és szociális szervek mind szélesedő tevékenysége útján áramlik szét a nemzetiségépítő munka. így folyik népi állományunk kultúrszínvonalbeli emelésének talajegyengető munkája. Az adott környezetben ez az első előfeltétele annak, hogy tömegünk mind nagyobb részének nyelvisége biztonságos nemzetiségérzelemmé lényegüljön. * A csehszlovák népszámlálás módszere azon pontok egyike, mely a köztársaságban összekapcsolt orszárészek régebbi fejlődésének különbözősége következtében hátrányos a régi magyarországi országrész számára. E népszámlálási módszer ugyanis magasabb szintű általános kultúrfokot és etnikai értelemben vett, teljesen kifejlett nemzetiségi öntudatot feltételez. Olyat, amilyen a történelmi országrészben az idők folyamán, a csehnémet nemzetiségi faj küzdelem következtében, az ottani nemzetiségek között ki is fejlődött. A csehszlovák népszámlálás közvetlenül a nemzetiséget kérdi, aminek megválaszolása szélsőségesebb, határozottabb hovatartozási állásfoglalást öntudaton alapuló érzelmi megnyilatkozást - feltételez az anyanyelv felvételezésének módszerével szemben. A volt magyar országrészek lakossága, és vele a magyarság is, amint az az elöljáróban írottak értelmében kitűnik, szélesebb tömegeiben nem éri el az e téren feltételezett érettségi fokozatot, és így nagy hátránnyal indul az eddig megtartott csehszlovák népszámlálások nemzetiségi seregszemléjére. Hogy a két országrész között e téren észlelhető érettségi diszparitás kiegyenlítődjék, bevezették a volt magyar területeken az úgynevezett ívekkel való számlálást a történelmi országokban alkalmazott számlálólapokkal való számlálás helyébe. A kettő között a különbség az, hogy a számlálólapokat személy szerint osztják ki, és azokat a számlálandók maguk töltik ki, az íveken számláltak adatait viszont a számlálóbiztosok vezetik be a számláltak bemondása alapján: abból a célból, hogy az adatok bemondásánál segítségükre lehessenek. Ez az utóbbi, egészen elméleti természetű könnyítés, még hátrányosabbá tette a helyzetet, mert a bemondott adatok felülvizsgálására feljogosított számlálóbizottságoknak rendkívül magyfokú befolyást biztosított a nemzetiségi adat amúgy is objektív jegyeken alapuló megállapításánál. Igaz, hogy az előírás nem engedélyezi a fél akaratával ellentétes adat bejegyzését, és ha a biztos vele megegyezésre jutni nem tud, úgy a kérdés eldöntése a politikai hatóság döntése iránt terjesztendő fel, de ez a védelminek szánt előírás ismét csak teljesen elméleti értékű, sőt a gya32