Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Szalatnai Rezső: Memorandum

ségben megbízó országot, hanem az értelmiségé, az alkotóké, a fiatalságé. A magyar nemzet legmagasabb kategóriája tökéletesen elzárkózott a fasizmus ideológiája elől. Ezt mutatja a magyar irodalom és részben a publicisztika az egész háborús korszak alatt. Volt idő, amikor a magyar ellenállás társadalmi és fegyveres erejére épp ebből a szellemi magatartásból következtettünk, talán túlzó mértékben is. Valószínű, hogy ha az az erkölcsi tisztaság és gondolatszabadság, ami alkotóinkat jellemzi, az ellenállás politikai és katonai síkján is kifejeződik, az ország ma másutt tartana. Magyarország végzete a közhivatalok és a katonatiszt volt. Épp azért fontos megvizsgálni, mint viselkedett a magyar szellemi világ a szlovák és cseh eseményekkel kapcsolatban. Általában mondhatjuk, hogy a pozitív értékelő és hídépítő magatartás, amellyel a magyar szellemi világ a kisebbségi magyarság hatására átváltotta az előző magyar nemzedék beállítottságát a csehekkel és szlovákokkal kapcsolatban, a háború alatt megnőtt és megerősödött. Látni ezt azokon a tanulmányokon, amelyek a magyar érdeklődés irányát a szlavisztika és a két hozzánk legközelebb eső szláv nép felé fordította. A falukutató írónemzedék révén úgyis kifejlődött már a 30-as években a kelet-európai szemlélet, tehát a szláv világ értékelése a német helyett, hogy egészségesebb egyensúlyba kerüljön a magyar szemlélet. Szekfű Gyula tanítványaival együtt mutatta az irányt. Gogolák Lajos, Jócsik Lajos, Váj lok Sándor, Kovács Endre jó ismereteken, józan kritikán alapuló írásművei és cikkei hatékonyan járulnak a cseh és szlovák közkép teljesebb kialakításához. Németh László a germán hódítás tetőfokán hívja fel a magyar értelmiségi fiatalságot, tanuljon csehül és szerbül, s ekkor írja a cseh költészetről és szépprózáról szóló tanulmányait Budapesten, amikor ennek látszólag semmi gyakorlati haszna nincs, de útmutató jelentősége van. Franyó Zoltán cseh költői antológiája akkor készül el, amikor Prágába bevonultak a németek. Heydrich kivégezteti a cseh írókat, Pesten megjelenik F. X. Šalda egyik legszebb tanulmánya: A költői alkotás halhatatlanságáról, magyarul. 1943-ban jelennek meg Szabó Lőrinc Örök barátaink című kötetében František Halas verseinek magyar fordításai, s néhány hónapra rá Horváth Béla adja ki Nyugati szél című kötetében Otokar Březina, Karel Toman és Jan Zahradníček verseit, a modern cseh líra legszebb alkotásait, magyarul. Ez nem véletlenül történt. Mint ahogy nem volt véletlen, hogy a csehek néma mártíriumát a magyar napisajtó őszintén lehajtott zászlóval kísérte, amit minden olvasó jól értett és megértett. Abban, hogy Budapesten keresztül annyi cseh emigráns kisember és vezető egyaránt el tudott jutni Belgrádba s onnan a semleges külföldre, Isztambulba, Kairóba, Londonba, a csehekkel együttérző magyar szellemiségnek is megvolt a maga porciója. Ha a magyarságot náci szellem járta volna át, át281