Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Szalatnai Rezső: Memorandum

egyetlenegy sor sem a zsidók ellen. Az Esti Újság utolsó számáig három zsidó szerkesztőt is foglalkoztatott rejtegetve, s hasábjain magyar fordításban olyan szlovák írók és költők művei jelenhettek meg, akiknek a fasiszta szlovák uralom nem adott publicitást saját lapjaiban. Mindkét lapban a magyar irodalom élő legjobbjai mondották el vallomásaikat a háború végzetes örvényeiben: vallomásokat a magyarok és minden józan ember felé. Aki végiglapoz ezeken az oldalakon, láthatja, mekkora hittel, odaadással dolgozott néhány ember Pozsonyban a magyar jövőért és minden Duna-táji nép szabadságáért és békéjéért. Az Esti Újságban jelent meg Győrv Dezső nevezetesen nagy költeménye 1939 karácsonyán, mely megdöbbentő bátorsággal és tisztasággal foglalta össze a szlovákiai magyarság tragikumát, és sorsát, de kemény hitét is az igazságban és demokráciában: a zsarnokság és elnyomás, a fasizmus ellen. „Az úgy bukhat, az Eszme él!" - írta Győrv, igaza volt. Karmasint és vele a náci mohóságot és hazudozást a dévényi beszéddel kapcsolatban Peérv Rezső merte megbélyegezni az Esti Újságban. Mussolini bukásakor a Magyar Hírlapban az egész országot megfogó cikk jelenik meg: A nemzet nem azonos (Szalatnai Rezső cikke, 1943. augusztus 1.) Ott olvasható: „A háború még nem ért véget, de véget ért egy rendszer, mely a háborúval szorosan összefüggött. Nemzet, a nemzet lázadt fel a párt ellen. Kiderült, a nemzet nem azonos a párttal. A nemzet otthagyta az elvek és nézetek egyfajta formáit, igéit és mozdulatait, mint a ruhadarabot szokás, használat után". A gyűlölködés, a megfélemlítés, a jogszűkítés, a hazudozás ellen csípő, lefegyverző módon reagáltak a pozsonyi magyar újságírók és a szlovákiai magyar írók, akik vallási, soká faji különbség nélkül, világnézeti múltra való tekintet nélkül találkozhattak e munkában. Midőn Prágában tombolt a német kegyetlenkedés, a pozsonyi magyar lap minden megjegyzés nélkül egy szürke, visszatérő cím alatt közölte a tényeket: Hírek a Protektorátusból. Magyarország német megszállását megjegyzés nélkül hasonlóan hozta: Magyarországi esemény címén. De ez a megjegyzés nélküli távirati híranyag, egy rendelet, egy pesti újsághír leközlése: mindennél több volt, amit a kortárs magyarázatban kaphatott volna. Fábry Zoltán megállapítását kell elfogadnunk; „A szlovákiai magyar sa jtó az anüfasizmus adekvát dokumentuma". (Fábry Zoltán: A vádlott megszólal.) S mily szívósan építették hét éven át a pozsonyi magyar sajtóban a szlovák-magyar hidit! A szlovák problémák, a szlovák kultúra, főleg a szépirodalom és a képzőművészet számára építő elismerésű kritikát, fordítások köz* A kézirat itt megszakad 274