Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Szalatnai Rezső: Memorandum

vákiai Magyar Párt hivatalos lapja, a másika déli riportlapból átalakult, komoly publicisztikai napilappá izmosodott Esti Újság. Teljesen független minden politikai befolyástól. Az Új Hírek szerkesztőségébe Esterházy felvette a szlovákiai magyar demokrácia legismertebb képviselőjét, Győry Dezső írót, aki 1938 októberéig a Prágában szerkesztett Magyar Újság felelős szerkesztője volt. Győry, sajnos, 1940 szeptemberében elhagyta Szlovákiát, s Magyarországra költözött, vidékre húzódva, procul negotiis. Amíg Győry és Floch István, a főszerkesztő állottak a szerkesztőség élén, a lap, ha nem mert is németellenes hangot megütni, de a magyar emberiesség vonaláról sose csúszott le. De Floch István hónapokon át tartó bebörtönzése és aztán gyors halála után a lap vezetői krízisbe került, s akik szerkesztését ellátták, még a Grenzbotenál is lehetetlenebb náci lapot igyekeztek belőle faragni. A szlovákiai publikum épp ezért elfordult a laptól, s teljesen az Esti Újság mellé állott, amely Somos Elemér szerkesztésében 1939 tavaszától kezdve egyre inkább kristályosító tengelye lett a demokratikus, humanisztikus magyar álláspontnak és a náciellenességnek. Erre a szerepre, amelyet a lap ügyes újságírói módszerekkel végzett, felfigyelt Esterházy is. Mikor aztán 1941-ben másodszor is bebörtönözték az Esti Újság egész szerkesztőgárdáját, a lapot terjedelmében, mondanivalójában Metternich cenzúráját is meghaladó módon korlátozták, s végül 1941. november 6-án belügyminiszteri rendelettel, „demokratikus-defetista" írásmodorára hivatkozva, betiltották. Hosszabb tárgyalások után Esterházy megszüntette az Új Híreket, s kijárván Budapesten a magyarországi szlovák párt napilapját, engedélyt kapott egy hetilap kiadására: mindkettőt az Esti Újság szerkesztőire bízta. így indult meg a Magyar Hírlap mint napilap és a Magyar Néplap mint hetilap Pozsonyban, 1941 karácsonyán. Mindkét orgánum 1944 végéig jelent meg, azaz csak a Magyar Néplap, mert a Magyar Hírlap Szálasiék uralomra jutása után, nem óhajtván még negatívan sem szolgálni a nyilasokat, önként beszüntette megjelenését 1944. november l-jén. Az Esti Újság és a Magyar Hírlap, amikor más újságírók bátorsága megtorpant egy-egy célzás előtt is, bátran állott a nácizmus elleni harcba. Kommentár nélkül közölte az eseményeket, a hivatalos német és szlovák távirati irodai jelentéseket megtoldotta egy-egy félmondatnyi hírrel a londoni vagy moszkvai jelentésekből, s a publicisztikai közlés egyéni válfaját alakította ki: a cikket, melyben az eseményanyaggal ellentétes témáról írva megírta a hazai és világesemények szabad kommentárját. De nem mindig bújtatta a gondolatot az irónia, a szarkazmus és a szépirodalom mondataiba, hanem nyíltan is, szó szerinti szembeszállással harcolt a német hazugság, erőszak, elnyomás és gyalázat ellen. Az Esti Újságban és a Magyar Hírlapban nem jelent meg 273