Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Szalatnai Rezső: Memorandum

Szalatnai Rezső Memorandum A csehszlovákai magyarok 1918 és 1945 között A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, melyekre a Duna-táj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram s a belőle kilövellő jelszavak összevarrták a csehszlovákiai magyarokat a németekkel. A megújhodó Csehszlovákia vezetői az új államelmélet küszöbén a valóság és igazság teljes ismeretében, de annak teljes álcázásával pálcát törtek a csehszlovákiai magyarság felett. Kassán kimondották, hogy a csehszlovákiai magyarok háborús bűnösségben leledzenek, mivelhogy fasiszták voltak és a németek hűséges társai, árulók voltak, mert ők árulták el a Csehszlovák Köztársaságot, súlyosan vétettek a szlovák nemzet és érdekei ellen. Ennek megfelelően kell tehát fellépni az egész magyarsággal szemben Csehszlovákia területén. S ennek megfelelően lépnek fel vele szemben. Kerek egy esztendő alatt a csehszlovákiai magyarokat megfosztották földjétől, házaitól, sokakat lakásától is; köztisztviselőinek nincs fizetésük, nyugdíjasainak nincs nyugdíjuk, hatósági védelemben senki, aki magyar, nem részesül, mert egy elnöki dekrétum alapján minden magyar elvesztette állampolgárságát: minden magyar közmunkára vihető bárhol az országban, és fizetés nélkül, nincs egyetlen egy magyar iskola, még elemi fokon sem, nem működik egyetlenegy magyar közművelődési vagy társadalmi egyesület, magyar főiskolai hallgatót nem szabad felvenni a főiskolára, még sportolniok sem szabad a magyaroknak; nincs magyar sajtó, nem jelenik meg magyar könyv, magyarul megnyilatkozni nem szabad, a magyar nemzetiségűnek nem lehet rádiója, sok helyütt betiltották a magyar istentiszteleteket; sok ezer magyart internáltak országszerte, sok ezret megfélemlítve kényszerítettek szülőföldje elhagyására, s ezzel anyagi és erkölcsi tönkretételére; a magyar vendéglősöktől, kereskedőktől, iparosoktól minden kártérítés nélkül egymás után elvették boltjaikat és üzemeiket, még a legapróbb műhelyt is; a magyar földbirtokosok és nagyiparosok vagyonára az állam tette rá a kezét, az utcán magyarul megszólalni tilalmas és kockázatos dolog, a magyar szabad és védtelen prédája mindenfajta feljelentésnek, az összeírt és csendőri felügyelet alatt tartott magyarság az országos és helyi vonatkozású tiltó rendeletek útvesz248