Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Duka Zólyomi Norbert: Szórványmagyarok

Szepesolaszi 39 Varannó 55 Zólyom 269 Zsolna 364 Aranyosmarót 229 Igló 619 Korompa 123 Homonna 77 9792 Ez a felsorolás sem teljes, mert ezenkívül igen számos helységben élnek Szlovákiában magyarok (nevezetesen a déli peremen), s az abszolút számot tekintve egyáltalán nem pontos. Köztudomású és nevezetesen a német szakirodalomban is elismert tény, hogy az 1930-as csehszlovákiai népszámlálás nem politikai ténykedés volt - ezt az elfogulatlan cseh kritikusok is elismerték annak idején melynek nemzetiségi adatai teljesen megbízhatatlanok. Ennek ellenére a felsorolt számok utalnak az arányra. Rámutatnak arra, hogy a szórványok magyarjai - kellő javítás után, és tekintetbe véve az azóta lezajlott politikai, területi és számbeli eltolódásokat, mai számukat legalább összesen 40 000-re tehetjük - a csehszlovákiai magyarság majdnem milliós tömege mellett elenyésző szerepet játszottak, viszont a szlovákiai magyarság életében számszerűleg is fontos helyet foglalnak el. Pozsonyt és Nyitrát, valamint zárt, vidéki magyar tömbjeinket külön véve, ma a szlovákiai magyarságnak igen tekintélyes része él szórványokban. A szórványmagyarok jelentősége még szembetűnőbb, ha nemcsak a szlovákiai magyarság teljes számarányához mért számszerű, alaki fontosságukat tekintjük, hanem különleges helyzetüket és azon szellemi és kulturális következményeket, melyek a szórványhelyzetből adódnak. Mit jelent a szórvány helyzet? A szórványhelyzet akkor, midőn kulturális fejlettséggel és hagyománnyal párosul, minőséget jelent, kiválasztódást, a különösen nehéz küzdelemben kiemelkedett, kiválasztott egyéneket, kitartást, hősi magatartást. A szlovákiai magyarságban a két alapfeltétel teljes mértékben megvan: a szórványmagyaroké a kövek és ódon épületek beszédessége, a történelmi múlt. Túlnyomó részben a kulturálisan fejlett és igényes rétegekhez tartoznak (polgárok, középosztálybeliek). Mozgási lehetőségüket tekintve, nagy részük a szabad és független polgári és népi réteghez tartozik, mely a nyugdíjas, állami és közhivatalnoki réteggel szemben sokkal kevésbé áldozata az elkallódásnak (a városokban szabad pályán levők: ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, 239