Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Krammer Jenő: Európa és a csehszlovákiai magyarság

valamilyen szellemi áramlat sodrába kerülnek. így történik ez például a Sarlóval is. A szlovákiai magyarság európai szellemi kapcsolatai az első tíz évben valóban csak esetlegesnek és elszórtnak nevezhetők, inkább személyekhez fűződnek, mint kultúregységekhez, s majdnem teljesen Európa-kívüliségnek nevezhetnők azt a hősies erőfeszítést, amellyel legjobbjaink küzdöttek a szellemi élet létfeltételeinek megteremtésén. Európa-kívüliségnek, mert ők a gigantikus törekvésben nem jutottak el Európához, viszont Európa nem eszmélt reá, milyen különös kultúrteremtő feladat hárul a nemzeti kisebbségekre. Elég magas színvonalú műveltséggel újból kellett kezdeniök mindent, a legelemibb intézmények megteremtésétől kezdve. Közben azonban a művelődés értelmezése maga is válságba sodródott: nagy életkérdések, egyéni és társadalmi problémák törtek be a háború előtt olyan természetesen bővülő szellemi látókör útjába, s eltérítették, tájékozatlanságba, útkeresésbe sodorták. Páneurópa helyett csakhamar a szocializmus veszi át a legélénkebb szólamot, mégpedig nem a nyugati angolszász vagy belga formáiban, hanem inkább az orosz kísérlet csapásvágásában. Ez pedig lényegében Európa-ellenes. Nyugati szellemi kapcsolatot csak a második évtized két eszmei mozgalma keres tudatosan és hittel: a neokatolicizmus és a flamandsvájci demokráciát eszményül választó újabb keletű iránykeresés. A neokatolicizmusra szintén érvényes az, amit tanulmányunk elején a szlovákiai magyar szellemiségről általában kifejtettünk: nem közvetíti a nyugati eszméket kelet felé, hanem onnan, nevezetesen Magyarországról kapja őket. A pompás francia újkatolikus irodalom kicsit kései, de mind erőteljesebb magyar kibontakozása átterjed az Új Élet szellemi körébe is, s egykettőre a legszínvonalasabb és európaibb folyóirattá emeli azt. Hangján, tájékozottságán megérezni, hogy itt komoly művelődési folyamat indul meg, amely tanultságon, jól felkészültségen - e hajdani elengedhetetlen műveltségi feltételeken át óhajtja megközelíteni a szlovákiai magyar élet problémáit. Szerencsés körülmény, hogy éppen ennek a szellemi áramlatnak Európa-szerte ismertté váló költőképviselője is akad Mécs László személyében. Az Európával és annak szellemi életével való rendszeres kapcsolat szlovákiai magyar művelődésünk történetében talán csak ezen a vonalon mutatkozik rendszeres és következetes formában, aminek kétségtelenül a katolicizmus univerzalizmusa és a nyugati nagy katolikus nemzetekhez való kötöttsége adta meg a lehetőséget. Ami az újabban, különösen az Új Szellem hasábjain kifejezésre jutó angolszász, hollandus, flamand és svájci demokratikus életforma és kultúrütem iránti fokozott érdeklődést és halványan megrajzolódó irányadást illeti, túlságosan korai még róla ítéletet mondani. Mindenesetre érdekes gondolat 205