Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Baráth László: Az evangélikusok

kesztett liturgiái rendet először 1936 őszén mutatták be a Szövetségnek Pozsonyban tartott közgyűlésen. * Vázolva a Szövetség munkakörét és főbb fejlődési fokait, még arra kell rámutatnunk, hogy az egyházi főhatóság nem ismerte el Szövetséget a szlovákiai magyar evangélikusok jogilag is hivatott képviselőjének. így, bár a Szövetség is közvetve tárgyalásokban áll a főhatóságokkal, a nemzetiségi kérdéseket jelenleg egy úgynevezett paritásos bizottság tárgyalja, melynek magyar részről Baráth Károly és Lie. Fizély Ödön a tagja. így az a helyzet, hogy a paritásos bizottság magyar tagjai kénytelenek a szövetségnek külön referálni. Nem lenne teljes a szlovákiai magyar evangélikusok helyzetéről adott rövid ismertetés, ha nem mutatnánk rá arra a szerepre és munkakörre, amit a magyar evangélikusok az egyetemes kisebbség keretében betöltenek. Az evangélikus egyház történelmi múltja és annak a múltnak feltétlen tisztelete hozza magával, hogy az evangélikusok a nemzeti kisebbség munkájában is kiveszik részüket. Hűen a nemzeti gondolathoz, és küzdve a materialista világfelfogás ellen, a magyar kisebbségnek minden megmozdulásában és törekvésében részesek. Vezető emberei: Szent-Ivány József, néhai Törköly József, Koezor Gyula, Kontsek György és még sokan mások, egyúttal az egyetemes kisebbségi életnek is vezérialakjai és politikai vezetői. A hit igazságaiban elmélyülve és azokkal felfegyverkezve védik a magyar kisebbség jogait. A szlovákiai magyar evangélikusság az államfordulat utáni nehéz helyzetből már megtalálta a kivezető utat, igyekszik helyzetét megerősíteni, s ez nemcsak a magyar protestantizmusnak, hanem az egész csehszlovákiai magyarságnak is szolgál. 177