Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Baráth László: Az evangélikusok

zik, lévén ezek a felsőbb szervek szlovák, tehát többségi vezetés alatt. Ahol viszont a magyar nemzetiségű evangélikusok az egyházközösségnek csak bizonyos hányadát alkotják, ott a kisebbségi kérdés egyházpolitikai viszonylatokban is mindenütt felmerül (kivéve a két szabad egyházat, ahol viszont pénzügyi nehézségek állanak elő a kongrua megvonása miatt). S míg a többség felsőbb adminisztratív szervek formájában szervezetten és egységesen állt, a kisebbség kénytelen volt ezt a szervezettséget megalkotni, hogy a hivatalos szervezettel szemben legalább mint erkölcsileg teljesen egységes és hivatott szerv tudjon fellépni. A kisebbségi helyzetnek ez a tényfelismerése hozta létre a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetséget. A szövetség részben tehát annak a hiánynak pótlását célozta, amely az államfordulat után a magyar evangélikus hatóságok és egységes szervezet elvesztésével keletkezett. A szövetség minden évben megtartja közgyűlését Szlovákia más és más városában, ahol az összes magyar egyház képviselteti magát, és az összes kérdéseket behatóan megtárgyalják. 1937. november 13-án már 15. közgyűlését tartotta Losoncon. A szövetségnek egyes magyar egyházak, de ettől függetlenül az egyes magyar evangélikusok is tagjai lehetnek. Legfőbb fóruma az évente tartott közgyűlés. A szövetség választmánya évente többször is ülésezik, míg az elnökség szükség szerint azonnal összeül Szlovákia különböző városaiban, ha azt valamely fontos ügy megkívánja. (A szövetség jelenlegi elnöksége a következő: Egyházi elnök: Fábry Viktor eperjesi lelkész. Világi elnök: Szent-Iványi József nemzetgyűlési képviselő, Beje. Egyházi alelnök: Endreffy János lelkész, Pozsony. Világi alelnök: Törköly József dr. ügyvéd, v. szenátor, Rimaszombat f. Titkár: Bándy György lelkész, Balogpádár. Egyházi jegyző: Smíd István Lehel lelkész, Bártfa. Világi jegyző: Baráth László dr. ügyvéd, Rimaszombat.) * A magyar evangélikusoknak mint nemzeti kisebbségnek az egyetemes egyház kebelében az Egyházi Alkotmány csak nagy általánosságban biztosítja nyelvi és egyéb kisebbségi jogait. A magyar evangélikusok régi követelése, a magyar esperességek felállítása a mai napig is csak jámbor óhaj. A felsőbb adminisztratív szervek megvalósítása (ezen a magyar esperességek felállítását, valamint a magyar püspökhelyettes, vikárius vagy szuperintendens, alkotmányos úton biztosított jogkörét értjük) és a vegyes nyelvű gyülekezetek számára megalkotandó szabályrendeletek képezik a magyar evangélikus követelmények lényegét. Ebben az irányban határozottan javulást észlelünk, mert 1937. év folyamán végre megindultak a tárgyalások, és a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség 1937 februárjában Rozsnyón tartott választmá173