Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Baráth László: Az evangélikusok

Baráth László Az evangélikusok A csehszlovákiai magyar evangélikusok száma 36 000 lélek körül mozog. Mikor az államfordulat bekövetkezett, az evangélikus egyházi szervezetek az új országhatároknak megfelelő változásokon mentek keresztül. A végleges rendezést csak az 1921. évi trencsénteplici alkotmányos zsinat hozta meg, melynek értelmében Szlovákiát nyugati és keleti egyházkerületre osztották. Az új kerületeknek megfelelően megalakult espcrességek territoriális alapon szerveződtek, s ennek folytán a magyar és magyar többségű egyházak is szlovák esperesi és püspöki vezetés alá kerültek. Ezzel szükségszerűen felmerült a kisebbségi kérdés mind a felsőbb adminisztratív szervek kebelében, mind a vegyes nyelvű egyházakban. Két magyar egyház, a komáromi és a somorjai nem csatlakoztak a megszervezett szlovákiai egyetemes egyházakhoz, hanem mint úgynevezett szabad egyházak az egyetem keretein kívül maradtak. A somorjai szabad egyház csak 1931-ben, a komáromi pedig 1937-ben lett az egyetemes egyház tagjává. Az államfordulatot követő időkben a magyar evangélikusok nemzetiségüknél fogva kisebbséggé váltak a szlovákiai egyetemes evangélikus egyházakban. A helyzet igen lassan tisztázódott, bár a magyar lutheránia vezetői az első pillanattól igyekeztek a kisebbség jogait biztosítani a többséggel szemben. Nagyban megnehezítette a szervezkedést, hogy a magyar evangélikusok az országban elszórtan élnek, s a magyar evangélikus egyházak így Pozsonytól Ungvárig sehol sem alkotnak zárt területet. Ekkor állanak a szervezkedés élére Bándy Endre, Egyed Aladár, Lie. Fizély Ödön, Endreffy János, míg a világiak részéről a mozgalmat Szent-Ivány József vezeti, aki időközben a prágai parlament magyar képviselője és a kisgazdapárt vezére lett. A szervezkedési munkának első látható jele az 1922. évben Léván összehívott értekezlet, melyen úgyszólván az összes magyar egyház képviselteti magát, és megalakul a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség. Hogy a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség jelentőségét és lényegét megértsük, ismerni kell a kisebbségi sors kihatásait a vallási életre. Ahol tisztán magyar hívekből áll az egyház, ott a kisebbségi kérdés az egyház kebelében vagy egyáltalán nem jelentett újabb feladatot, vagy pedig csak igen alárendelt kérdésekben. Ezzel szemben az egyházközösség viszonya az esperességhez, illetve a püspökséghez már a kisebbségi kérdéskomplexumba tarto172