Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve

földreform céljaira 325 852 hektárt hasítottak ki, tehát a magyarlakta terület 34,72 százalékát. Az arány magasabb, mint az országos átlag. A parcellázás során az ott lakó magyarságnak csak a felosztott terület 20,63 százaléka jutott, nemzeti vagyonúnkból ezzel kereken 2 milliárd korona értékű földet veszítettünk. A legfontosabb gazdaságpolitikai törvényeket soroltuk csupán fel. A törvények legnagyobb részét még a forradalmi nemzetgyűlés hozta, amelynek sem magyar, sem német képviselő nem volt a tagja. A kisebbségek tehát nem szólalhattak fel, nem emelhették fel szavukat a gazdasági megszorítások ellen. így nem érheti őket az a vád, hogy gazdasági kérdéseinket elhanyagolták. A magyar politikai pártok, különösen a Magyar Kisgazdapárt (később Magyar Nemzeti Párt) külön gazdasági alosztályt állított fel, amely azonban inkább gazdasági neveléssel, mint szervezéssel foglalkozott. A szervezésnél legtöbbször balsiker volt az eredmény, mert egyszerre politizálni és gazdaságilag szervezni nálunk bizonyos körülmények miatt nem lehet. Különösen érezzük - még ma is - a gazdasági szakemberek hiányát. A keresztény magyarság nálunk még ma is idegenkedik a gazdasági pályáktól, holott kisebbségi életünkben ez a pálya nyújt talán a legnagyobb függetlenséget, ami viszont nemzeti szempontból bír mérhetetlen fontossággal. * A szlovákiai magyarság az államfordulat utáni néhány esztendőn át a legtöbb esetben tétlenül nézte az uralkodó nemzet gazdasági térfoglalásait. A magyarság legnagyobb része ideiglenes állapotnak, rövid ideig tartó kisebbségi életnek nézett ekkor elébe, így reménykedésében mindig abban bizakodott, hogy rövidesen fordul a kocka, és minden helyrebillen. 1925-ig semmiféle nagyobb gazdasági berendezkedésbe nem kezdett senki. Ugyanekkor Erdélyben már régen átszerveződött a szövetkezeti mozgalom, már öt éve mőködött a Hangya központ Nagyenycden, négy éve pedig Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége Kolozsvárt, de az erdélyi magyar pénzintézetek tömörülése is megtörtént már. Szlovákiában ezzel szemben, ahol mintegy 30 magyar pénzintézet működött az államfordulat idején a hitelszövetkezeteken kívül, a pénzintézetek megszervezésére senki sem gondolt. Volt ugyan egy pártvezetőségi ülésen szó egy magyar bank felállításáról, azonban bizonyos okok miatt a terv meghiúsult. A 30 magyar pénzintézetből a húsz esztendő alatt csak 7 maradt meg magyarnak, a többi a történelmi országok nagybankjaiba olvadt, és jelenleg mint ezek valamelyikének (nagyobbára a Légió Bank) fiókja vagy affiliált intézete működik tovább. A részvénytöbbség idegen kezekre való átjátszásában a legnagyobb szerepe éppen 133