Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve

annak a gazdasági érdekcsoportnak volt, amelyik a szabadelvű kapitalizmus idején még magyarnak vallotta magát, és a magyar szabadelvűségnek köszönhette meggazdagodását, ma pedig oda hajolt át, ahol gazdasági érdekeit jobban látja biztosítva: a szlovákiai zsidóság az államfordulat előtt magát még magyarnak valló pénzintézeteket, gazdasági intézményeket is lelkiismeret-furdalás nélkül játszotta át az új uralkodó nemzet kezére. Vannak tiszteletreméltó kivételek is a szlovákiai zsidóság körében, nem feledkezhetünk meg például a gerinces lévai magyar zsidóságról, amely még ma is hűen kitart magyarsága mellett. De az a tulajdonság csak szórványos gazdasági életünkben. Amint látjuk, az építés korszakának ismertetését éppen a magyar pénzintézetek megszüntetésével kezdtük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem történt volna fejlődés is kisebbségünk gazdasági életében. Erre az időre esik a szlovákiai magyar szövetkezeti mozgalom fejlődése, amely csodálatot váltott ki nemcsak itthon, hanem külföldön is. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének korlátairól már beszámoltunk. A korlátozások következménye az, hogy csak a nyugati tájakon kapott erőre a magyar szövetkezeti mozgalom, ahol 1925-ben megkezdte működését a Hanza szövetkezeti áruközpont mint áruelosztó, amelynek még ma sincs meg a revíziós joga annak ellenére, hogy több mint kétszáz fogyasztási szövetkezet tömörít maga köré. A Hanza működési körzete a Pozsonytól az Ipoly völgyéig terjedő vidékre terjed ki. Az alakulásakor még csak a Galánta környéki 44 magyar fogyasztási szövetkezet tartozott kötelékébe. 1925 végén 75,1926végén 133-a fejlődés tovább haladt,

s a tízéves jubilieum idején már 186 fogyasztási szövetkezet, ma pedig már 215 fogyasztási szövetkezet tartozik a Hanzához. A fejlődés mintegy hat éve már nem a régi szövetkezetek csatlakozása útján állott elő, hanem a meglévő területen történt új szövetkezeti alakulásokkal. A fogyasztási szövetkezeteknek ezen a vidéken kulturális szempontból van igen nagy fontosságuk, mert csaknem minden községben kultúrházat emeltek, és ezzel a SZMKE-nek siettek segítségére. A Hanza áruforgalma az első évben 2 222 289,95 korona volt, a tizedik évben 41 millió, 1937-ben pedig meghaladta a 60 milliót. 12 év alatt kereken 430 millió korona áruforgalmat bonyolított le szövetkezeteivel. A Központi Szövetkezet árukirendeltségeinek likvidálása után önállósult a kassai, zsolnai és késmárki áruelosztó, ugyanebben az időben alakult meg a Hanza. 1933-ban alakult meg a DZEVOS (Družstvo zemedelských verejných skladišť - Mezőgazdasági Gabonaraktárak Szövetkezete), amely a gabonafölvásárlást látja el. 1935-ben alakul meg a NUPOD (Nákupné ústredie potravných družstiev - Fogyasztási Szövetkezetek Bevásárlási Központja), 134