Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Darvas János: Politikai életünk húsz éve

egybe. Ez volt az első és egyetlen korszak, amikor az államháztartás nemcsak egyensúlyban volt, de még mintegy kétmilliárd koronás megtakarítást is fölmutatott. A gazdasági föllendülés éveiben a szocialista-kommunista ellenzékkel szemben a többség teherbíró volt, de a depresszió első jelentkezésére (1929. október 4-i árzuhanás) kénytelen volt a szociális harcok megelőzésére a szocialista pártokkal kiegyezni. A polgári koalíció vezérének, Švehlának halálos betegségével szintén agóniába került. Utódja, Udržal, rövid kísérletezés után a csehszlovák szocialista pártokkal egészítette ki kormányát, sőt a szocialista befolyás előretörésére a Német Szociáldemokrata Pártot is beveszi, a német keresztényszocialitákat pedig eltávolítja a kormányból. A kormány a gazdasági nehézségek miatt a nemzetiségi kérdést teljesen mellőzte. Meg kell említeni, hogy a magyar részről erős harcok kísérték az 1930. december 2-án végrehajtott népszámlálást. A népszámlálás legsúlyosabb sérelme az volt, hogy Szlovákiában és Kárpátalján a népszámláló biztosok állították ki az összeírási íveket, s így a megszámlált személy nem maga tölthette ki nemzetiségi rovatát. A biztosoknak Szlovákiában a jogosan igényelt 21,48%-a helyett csak 4,2%-a volt magyar. A népszámlálás eredménye megdöbbentő volt: Szlovákiában nemcsak hogy az egész természetes szaporodás eltűnt, de ezenfelül még 9,9%-os csökkenés is jelentkezett, 62 839 magyarral lett kevesebb, mint 1921-ben volt. A népszámlálás módszerei és hibái ellen a magyarság két pártja panasszal fordult a Népszövetséghez. A nehézkes Udržali 1932 nyarán az agrárpárt buktatta meg, s Malypetr váltja föl a vegyes nagy csehszlovák-német koalíció élén. Malypetr csak gazdasági programot adott, a gazdaságpolitikai „erős kéz" kormányát jelentette, s a nemzetiségi kérdést meg sem említette. Az államháztartás deficitje ettől kezdve évente átlag másfél-kétmillió lett, ugyanennyivel több az államadósság. Ettől kezdve több kölcsönt írt ki a kormány, s 1934-ben devalvációt kénytelen végrehajtani. Súlyos gazdasági csapást jelentett Szlovákia és a Kárpátalja gazdasági kivitelére a Magyarországgal fennálló kereskedelmi szerződés felbontása, ami háromesztendei vámháborút váltott ki a két ország között. A kormány a parlamenttől széles körű meghatalmazásokat kapott törvényerejű gazdasági rendeletek kiadására olyan kérdésekben is, ahol törvényhozásra lett volna szükség. De a tekintélyuralmi irányzat rövidesen politikai térre is átterjedt. Életbe lépett az irányított nemzetgazdaság rendszere, a gabonamonopólium, paprikaszindikátus, a kartellek száma eléri az ezret, az állami költségvetés mellett külön kezelt, úgynevezett állami alapoké a százat, a banktörvény teljesen a kormány irányítása alá helyezi a pénztőkét. A gazdasági politika a bel- és külpolitika terén is következményekkel jár. A devalváció miatt Kramář nagyszláv pártja ellenzékbe vonult, s ezt arra hasz122