Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Darvas János: Politikai életünk húsz éve

nálja föl Beneš, hogy Szovjet-Oroszországot de jure is elismerje (1934. január 19.), majd mint a népszövetségi tanács elnöke, besegítse a Népszövetségbe. 1935. május 16-án pedig megköti a csehszlovák-szovjet védszerződést. Döntő befolyással bír ez időben Csehszlovákia nemzetiségi politikájára egy külpolitikai esemény: a nemzetiszocializmus uralomra jutása Németországban (1933. január 30.). A csehszlovák kormánya német nemzetiségi kérdésben az erős kéz politikáját vezeti be, feloszlatják a Volkssport tornaegyesületet, pörbe fogják Jung, Krebs, Schubert és Kasper német nemzetiszocialista képviselőket, a Német Nemzetiszocialista Pártot föloszlatják, a Német Nemzeti Párt működését pedig felfüggesztik (1933. október 4.). Ez a rendelkezés indítja meg Henlein Konrád egységesítő mozgalmát, s a két párt romjain megszületik a Szudétanémet Párt. A gazdasági meghatalmazások rendszerét politikai meghatalmazásokkal egészítik ki, szigorítják a sajtójogot és a rendtörvényt. A tekintélyuralmi renszer a gazdasági térről a politikai térre is átcsapott. A szlovák kérdésben is élesebbre fordult a viszony. Az 1933. év augusztusában tartott Pribina-ünnepségen a Szlovák Néppárt a kormányelnök és a hatósági kiküldöttek jelenlétében a tömeg politikai csínye következtében deklarációt olvasott föl, amelyben követelte a pittsburgi szerződés megvalósítását. Ezt a csínyt sok politikai pör és a Slovák betiltása követte. Egyidejűleg a Prágai Magyar Hírlapot is három hónapra betiltották. A magyarság felé a kormány magatartásában új jelenség egy álaktivizmus szervezése. A kormánypártok régi emigráns magyar újságírógárdáját belföldi magyarokkal frissítik föl, s egészen ellenzéki álarccal új kormánylapot alapítanak (Magyar Újság), mely az aktivizmus, helyesebben a megalkuvó opportunizmus politikáját hirdeti. * Közben lejárt a nemzetgyűlés megbízatása, s 1935 májusában új nemzetgyűlést választanak. A parlamenti élet egészen új arculatot kap. Megjelenik a porondon a Szudétanémet Párt. Nemcsak a kisebbségek közt a legerősebb párt (mert a német mandátumok kétharmadát szerezte meg), hanem általában az egész ország legelső pártja. A német fegyelmezettség legmagasabb fokú megtestesítője. A magyarság kél pártja 234 943 szavazalával 9 képviselői és 6 szenátori mandátumot nyer. A keresztényszocialista részről képviselő lett Szüllő Géza dr., Esterházy János, Petrásek Ágoston és Porubszky Géza dr. A nemzeti párt részéről Szent-Ivány József, Jaross Andor, Korláth Endre dr., Holota János dr. és a Szepesi Német Párt részéről Nitsch Andor. Keresztényszocialista szenátorok: Turchányi Imre dr., Pajor Miklós dr. és Hokky 123