Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Darvas János: Politikai életünk húsz éve

naszerdahely városát. Dunaszerdahelynek 1919-ben 5023 lakosa volt, ebből 4690 magyar, vagyis 93,3 százalék, 63 csehszlovák (1,3%), 25 orosz (0,5%), 86 német (1,7%) és 159 egyéb nemzetiségű (3,1%). 1921-ben Dunaszerdahelynek 5171 lakosa volt, de ebből külföldi 208, így a honosok száma 4963. Ezek közül a magyarok száma 3445-re esett vissza, vagyis a város már csak 69,4 százalékában magyar, pedig pedig a másfél év alatt, ami a két népszámlálás között eltelt, ide más ajkú lakosság nem jött, csak annyi történt, hogy a magyar ajkú izraeliták egy részét, 1293 lelket, vagy a lakosság 26 százalékát zsidó nemzetiségűnek könyvelték el. Az összes izraelita vallású egyén száma 2332 volt, vagyis közülük 55,3 százalék került a zsidó nemzetiségűek rovatába. Még meglepőbb az eredmény az 1930-as népszámlálásnál. Ekkor 6280 lakos közül 324 volt külföldi, a csehszlovák honpolgárok száma 5956, s az utóbbiak nemzetiségi megoszlása ez: 2944 magyar (49,43%), 503 csehszlovák (8,45%), 73 német (1,23%), 2 orosz (0,03%), 2186 zsidó (36,70%), 242 cigány (4,06%) és 6 egyéb nemzetiségű. 1930-ban összesen 2654 izraelita vallású ember lakott Dunaszerdahelyen, ez alkalommal tehát már az izraeliták teljes 82 százalékát könyvelték el a zsidó nemzetiségűek közé. A magyarság szervező munkájának ebben az időben fontos eseménye a keresztényszocialista párt munkásszakszervezetének megalakítása (Kassa, 1920. július). Az egyesült párt mai szakszervezete ennek az egyenes folytatása. Már a cseh nemzeti koalíció idejére nyúlik át a legfontosabb magyar egységszerv megalkotása. 1922. február 4-én a közös bizottság kassai ülésén életre hívja a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodáját, Losonc székhellyel. Igazgatójává Petrogalli Oszkár dr. besztercebányai ügyvédet tette meg. Ugyanekkor határozták el egy másik fontos egységszervnek: a központi magyar napilapnak a megindítását. A központi iroda február 17-én kezdte meg működését, s ettől kezdve nyilvántartotta a magyarság kulturális és gazdasági vagyonállományát, jogsérelmeit, törvényjavaslatokhoz, interpellációkhoz, népszövetségi panaszokhoz elvégezte a gyűjtő előmunkálatokat. A központi iroda kebelén 1922. március 15én kezdte meg működését Sziklay Ferenc dr. vezetésével a magyar pártok kultúrreferátusa, amely a magyar iskolaügy helyzetét figyelte, és a kulturális szervezkedés munkáját irányította a mai napig. A központi iroda kebelén belül ezenkívül a dr. Flachbarth Ernő vezetése alatt álló sajtóosztály a lapokat tájékoztatta a magyarság politikai eseményeiről és helyzetéről. Petrogalli 1925-ben bekövetkezett halála után a központi iroda Prágába költözött át, és Flachbarth Ernő dr. vezetése alatt állt 1929-ig. Flachbarth külföldre távozta után 1936-ig csak a kultúrreferátus működött tovább, az Egyesült Ma115