Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Darvas János: Politikai életünk húsz éve

gyar Párt megalakulása óta azonban a központi iroda Fleischmann Gyula dr. irányítása alatt újból működik. 1922. június l-jén indult meg a magyarság központi napilapja: a Prágai Magyar Hírlap. * Mialatt a magyarság kiépítette eme szerveit, közben a kormányzásban egy új éra köszöntött be: a cseh nemzeti koalíció időszaka. 1921. szeptember 21én az öt cseh párt élén Beneš kormánya vette át az uralmat. A rendszer jellemzője, hogy a kormány mellett az öt pártnak volt egy közös szerve, az öttagú „Pétka". A kormány csak a láthatatlan anonim hatalom, a Pétka akaratának végrehajtója volt. A szociáldemokraták hegemóniája a kommunisták kiválásával megtört, az irányítás a nacionalista pártok kezébe siklott át. Ezért a cseh nemzeti koalíció évei a nemzeti állam kiépítésének évei voltak. A nemzeti koalíció törvényalkotását két szempont jellemezte: a nemzeti állam kidomborítása és minden hatalom centralizálása. A Beneš-kormány egyévi uralma alatt csak külpolitikai sikereket könyvelhetett el. 1921. október 24-én mozgósítást rendelt el Magyarország ellen Károly király második visszatérése miatt. Október 2ü-ára rábírta a nagyantantot a detronizálási jegyzék támogatására és Károly exkirály deportálására. Amikor a magyar nemzetgyűlés (XI. 3.) kimondta a detronizálást, akkor Beneš ezt is kevésnek találta, s rábírta az antantot arra, hogy újabb jegyzékben követelje Magyarországtól, hogy a szabad királyválasztás esetére az egész Habsburg-ház kizárassék a választhatóságból. Másik sikere volt Benešnek az Ausztriával való semlegességi szerződés (1921. XII. 15.) és a kölcsönös határelismerésről és döntőbíráskodásról szóló csehszlovák-lengyel szerződés (XI. 6.). E külpolitikai sikereket a belpolitikában annál több kudarc kísérte. A mozgósítással egyidejűleg Szlovákiában és Kárpátalján ostromállapot volt november 24-ig. Két nappal később Hlinka szlovák hívei a többség túlzott centralizmusa miatt kivonultak a kormányból s a közös csehszlovák néppártból, s külön pártot alakítottak. Ettől kezdve keményen követelik a pittsburgi szerződés megvalósítását. Ez volt a Beneš-kormány legsúlyosabb belpolitikai csapása, mert ettől kezdve csak cseh jellegű pártok támogatják. A parlamentben dúló nemzetiségi feszültségre jellemző annyi, hogy Beran német nemzeti párti képviselő bűzbombát dobott (1922.1. 27.) a parlamentben az elnök elé. Beneš kormányának gyöngéje volt az is, hogy túlságosan függött a Pétkától (a Pétkának csak egy tagja volt a kormányban). Švehla kormány* a többség túlzott centralizmusa miatt kivonultak a kormányból 116