Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945
Darvas János: Politikai életünk húsz éve
Mialatt a német vidéken a véres tüntetések elsősorban nemzetiségi okokból robbantak ki, addig Szlovákiában szociális nehézségek is mutatkoznak. A szlovákiai ipar ebben az időben letörik, nem bírja a versenyt a Morván túli iparral, a gyárak megálltak, s a munkásság kereset nélkül maradt. A magyar munkások ezrei sodródtak így a kommunista mozgalomba. A szociális harcokban Korompán a csendőrgolyóktól több magyar munkás életét vesztette. Ekkor államosították a német és magyar törvényhozók viharos obstrukciója ellenére a magánvasutakat. Ennek következtében is számos magyar vasutas és munkás lett kenyértelen. A külpolitikában ekkor válik intézményessé a magyarellenes irányzat azáltal, hogy Beneš külügyminiszter 1920. augusztus 14-én megkötötte a későbbi kisantant szövetség alapjául szolgáló csehszlovák-jugoszláv védszerződést. Ebben az időben alakul ki az állampolgári kérdésben a csehszlovák kormányzat irányzata. Ez abban áll, hogy az Ausztriával és Németországgal kötött állampolgársági szerződésben maradéktalanul megoldja a cseh-morvaországi polgárok kérdéses honosságát, ellenben rendezetlenül hagyta a szlovákiai és a kárpátaljai területek lakosainak honosságát. Elsősorban magyar lakosok voltak azok, akiknek állampolgárságát nem akarták elismerni, különösen ha politikával foglalkoztak. Az ilyeneket kellemetlen idegenekként megfosztották honosságuktól és kiutasították. Ez a sors még a törvényhozókat sem kímélte: így vesztette el mandátumát a magyar keresztényszocialista Tobler János, később Körmendy-Ékes Lajos, majd Palkovics Viktor, nemkülönben a magyar kommunista Nagy Gyula és Surányi Lajos. Ugyanígy tették át a haláron Kiss Antal görögkatolikus püspököt is. A hivatalnokkormány nem támaszkodott szilárd többségre, hanem mindenjavaslatához külön alkalmi többséget biztosított magának, ezért elejétől végig válságban volt. Voltaképpen csak rendőrhatalmi feladata volt, a kommunista párt feltörése idején megfékezte a lázongásokat, s ezzel a szociáldemokráciát megkímélte attól a népszerűtlen feladattól, hogy az ő kormánya viselje a kommunista munkáskirobbanások fegyveres letörésének felelősségét. A hivatalnokkormány másik föladata az volt, hogy előkészítse a cseh nemzeti koalíciót, amely 1921. szeptember 26-tól kezdve 1925 őszéig ;Í nacionalizálás politikájának korát képviselte. A vörös-zöld koalíció kormánya és a hivatalnokkormány idején a magyarság két pártja mindenekelőtt közös programját tisztázta. Szent-Iv .ny József kezdeményezésére 1920. december 7-én Ótátrafüreden megalakult a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága. A szövetséghez csatlakozott a Szepesi Német Párt is, amelynek alapítói élén Hetfy Gy. Andor, Nitsch Andor és Flachbarth Ernő dr. állt. A közös bizott113