Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Darvas János: Politikai életünk húsz éve

ság elhatározta, hogy a szövetséges pártok választásokon egységes választási pártként közös jelölőlajstrommal lépnek föl. A közös program követelései közt ilyen pontok voltak: az ostromállapot és katonai diktatúra megszüntetése, a katonai bíróságok polgári személyek fölötti illetékességének megszüntetése, a politikai pörök megszüntetése (aakoriban tömegével voltak himnuszpörök), a politikai vétségek címén letartóztatott egyének szabadlábra helyzése, a pozsonyi teljhatalmú minisztérium „Propagačná kancelária"-jának föloszlatása, rendőri felügyelet alá helyezésre, internálásra, kiutasításra vonatkozó rendeletek visszavonása, a sajtószabadságra, a levéltitok sérthetetlenségére vonatkozó alkotmányrendelkezések életbeléptetése, a gyülekezési és egyesülési jog visszaállítása, a jogtalanul elbocsátott köztisztviselőknek állásukba való visszahelyezése stb. A sajtószabadságra vonatkozó követelés éppen időszerű volt, mert a keresztényszocialista párt első napilapját, a kassai Esti Újságot 1921 őszén háromszori időleges szüneteltetése után végleg betiltották. A közös bizottság feladatköre fokozatosan bővült, bár Lelley mint a vezető keresztényszocialista párt elnöke szabotálta Petrogalli egységesítő törekvéseit. A közös bizottság akcióképességének fokozására egy szűkebb körű Vezérlő Bizottság jött létre (Pöstyén, 1921. május 4.), ez megalakította Külügyi Bizottságát (1921. augusztus 8.), melynek előadójául Szüllő Géza dr.-t hívta meg. Petrogalli és Szüllő azután megalakította a Magyar Népszövetségi Ligát, s Szüllő mint a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség „külügyminisztere" fáradhatatlan tevékenységet fejt ki mostanáig mind a genfi Népszövetségi Ligák, mind az Európai Nemzeti Kisebbségek Uniójának kongresszusain. Mivel a kisgazdapárt népi jellege, a keresztényszocialista párt pedig keresztényjellege miatt nemigen remélhette, hogy a városi liberális polgárságot, főleg a zsidó kereskedőosztályt megnyerheti programjának, Szalay László volt abaúji főispán, Tarján Ödön gyáros és Molnár Béla földbirtokos, volt magyar országgyűlési képviselő vezetésével megalakul a Magyar Jogpárt. Ez is csatlakozott a közös bizottsághoz (Kassa, 1921. szeptember 18.). Kárpátalján a pártot betiltották. A közös bizottságnak mindjárt az első időben elég munkát adott az 1921. február 18-án tartott népszámlálás. Ennek módszereit és szabálytalanságait panasziratban foglalta össze, s a magyar pártok a Népszövetséghez petíció alakjában nyújtották be. A népszámlálás egyik különlegessége az volt, hogy a magyar nemzetiségű polgárok számának csökkentése céljából az izraelita vallásúak számára külön zsidó nemzetiséget kreált. Hogy ez a gyakorlatban a magyarság szempontjából mit jelentett, erre csak egy példái hozok föl: Du114