Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Darvas János: Politikai életünk húsz éve

szág nemzetgyűlése egyedül jogosult volt a ratifikálásra." Szerinte az érde­kelt terület népe lett volna elsősorban jogosult sorsa fölött intézkedni. „Mi ehhez a békéhez - folytatja - semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat, és semmikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemondani. Midőn ezt elvi állás­pontnak leszögezem, gyakorlati alapon is meg akarom bírálni helyzetünket. Mi ma egy nálunknál erősebb hatalom folytán a Csehszlovák Köztársaság polgárai vagyunk. Ezen a területen kell biztosítani létezésünket. Keresni akarom és fogom, miképpen lehetne ezzel a reális gondolkozással megtalál­ni az önvédelem tisztességes útjait." * Ettől kezdve megindult a gyakorlati nemzetvédő munka, a társadalom megszervezése. Munka volt elég, mindent elölről kellett kezdeni. Esemény­dús idők következtek. Az új kormányt a szocialista Tusar vezette, s a kor­mány a szocialista pártok és az agrárpárt gyönge többségére, az úgynevezett vörös-zöld koalícióra támaszkodott. A törvényalkotás teljesen a szocializá­lás és nacionalizálás irányában haladt. A választáson a szocialisták nagy győzelmet arattak, 74 mandátummal ke­rültek be a képviselőházba, szövetségesük volt az agrárpárt 40 és a Csehszlo­vák Szocialista Párt 24 mandátummal az összes 281 mandátum közül. De a szociáldemokrácia nagy győzelme egyúttal a bukás kezdete volt: a baloldal elégedetlen a szocializmussal, és Bohumil Šmerallal az élén kommunista irányba fordul. A párt 1920 augusztusától októberig kettészakad, a vörös­zöld koalíció kormánya szeptember 15-én belebukik a válságba. A forrongó időben Černýnek, Morvaország tartományi főnökének hivatalnokokból álló „erős kezű" kormány veszi át a vezetést. A kommunisták és szociáldemok­raták harcát általános sztrájk és veszedelmes forradalmi lázadás kísérte. A kladnói szénbányavidéken Muna vörös köztársaságot kiált ki, és forradalmi sorozást tart, de három nap múlva Munát háromezred magával letartóztat­ták. Csak a brünni villamosművek körül voltak nagyobb katonai operációk. A szociális megrázkódtatással egyidejűleg a nemzetiségi ellentétek is ki­robbantak. Október l-jén a német újoncok német nemzeti színekkel feldí­szítve, a Wach am Rhein hangjai mellett vonultak be több helyen a kaszár­nyákba. A német törvényhozók német ezredeket, német tisztikart és német vezényleti nyelvet követeltek. Erre válaszul cseh részről a német és magyar vidéken pusztítani kezdik a szobrokat. Emiatt véres összeütközések vannak számos halottal. Az erőszakosságok egyik kiemelkedő eseménye, hogy a prá­gai utca elfoglalja és-a Cseh Nemzeti Színház számára birtokba veszi a né­metek ősi színházát (1920. november 16.). 112

Next

/
Thumbnails
Contents