Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Darvas János: Politikai életünk húsz éve

resztényszocialista Párt volt, később a szlovák osztály megalakításával az őslakos jelleg kidomborítására az Országos Keresztényszocialista Párt nevet vette föl. Ez a párt Kassa és Pozsony katolikus egyesületeiből nőtt ki, 1919 novemberében alakult meg, s főleg a városokban volt erős. Alapítói keleten Fleischmann Gyula dr., Wirth Gyula, Körmendy-Ékes Lajos dr., Tost Barna, Grosschmid Géza dr., nyugaton Lelley Jenő dr., Tobler János, Jabloniczky János dr., Bittó Dénes. A párt 1920. március 23-án tartott pozsonyi első kongresszusán Lelleyt választották meg elnökének. Az Országos Magyar Kisgazdapárt voltaképpen az 1900-ban megalapított Nagyatádi-párt egyenes folytatása volt. Ez is két gócból indult fejlődésnek: Komáromból és Rimaszombatból. Komáromban a Nagyatádi-párt helyi szervezete a párt központi végrehajtó bizottsági tagjának, Füssy Kálmánnak, valamint Mohácsy János dr. kezdeményezésére 1920. február 17-én önállósult, Rimaszombatban pedig Szent-Ivány József vezérlete alatt közel húszezer kisgazda volt megszervezve a betiltás alatt levő Gömör-Nógrádi Gazdaegyesületben. Ez a párt Szent-Ivány József és Törköly József dr. vezérlete alatt az osztálypárt szűk alapjait fokozatosan szélesbítette, s szervezkedését rövidesen a mezőgazdasági munkásságra és a kézműiparosokra is kiterjesztette, s ennek jelölésére 1922-ben az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt nevet vette föl, s később is mindig kezdeményezője volt a pártok egyesítésének. Elnökéül Szent-Ivány Józsefet választotta meg. Kárpátalján a katonai uralom miatt a két párt később kezdi meg szervezkedését. Ott különben 1920 augusztusában Korláth Endre dr. vezetésével a Kárpátaljai Magyar Jogpárt alakult meg, s a három párt mindenkor a legszorosabb egységben maradt. Még akkor is, amikor a szlovákiai két testvérpárt külön indult a választási harcban. így 1925-ben a Kárpátaljai Magyar Pártok Szövetsége a Magyar Nemzeti Párttal együtt választott. A pártszervezkedést az tette szükségessé, hogy az ideiglenes forradalmi nemzetgyűlést 1920 elején rendesen választott törvényes nemzetgyűlésnek kellett fölváltania. 1920. január 27-én Pozsonyban a magyarság régi politikai vezetői Bartal Aurél ny. főispán elnöklete alatt elvileg elvetették a választási passzivitás gondolatát, mivel a passzivitással a politikai porondot kardcsapás nélkül a magyar-német szociáldemokratáknak engedték volna át, s különben is a választói jog gyakorlása kötelező Csehszlovákiában. A választási harcban léphetett először szabadabban aktivitásba a magyarság politikai szervezete, bár akkor is csak részben, mert Kárpátalján nem volt választás, a kassai kerületben pedig a kisgazdapártnak nem engedélyezték a szervezkedést és a választásban való részvételt. Szent-Ivány József ezért a keresztényszocialista párttal társult, s annak jelölőlistáján kapott mandátumot. A 110