Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Darvas János: Politikai életünk húsz éve

Darvas János Politikai életünk húsz éve A csehszlovákiai magyarság kisebbségi élete nem az állam alapításakor kezdődött, hanem mintegy fél évvel, politikai szerveződése pedig majdnem egy egész évvel később. A szudétaföldről az osztrák államhatalom már 1918. október 28-án és 29-én kivonult, s átadta a teret az új államnak. Megvoltak az ezeréves történelmi határok, az új államhatalom kívülről nem zavartatva nyomban megkezdhette e határokon belül belső berendezkedését. Más volt a helyzet a volt magyar területen. Szlovákiának és Kárpátaljának soha nem voltak határai Magyarország felé, itt tehát hónapokig tartott az új határok megállapítása. A demarkációs vonalak többször változtak. A magyar vidék 1919 januárjáig nem is tartozott még a csehszlovák állam keretébe. December 30-án vonultak be a csehszlovák csapatok Kassára, 1919. január l-jén Pozsonyba, január 12-én Ungvárra, s február végéig került sor a Csallóközre, Érsekújvárra, Losoncra, Rozsnyóra. Az új rendszert vasutassztrájk fogadta, az egész országrészben ostromállapotot hirdettek ki. Március 20-án a Vixjegyzék újabb délebbre fekvő demarkációs vonalat rendelt el, erre a Károlyi-kormány lemondott, helyébe a tanácskormány jött, amelynek csapatai május 30-án Losoncot, június 2-án Érsekújvárt, június 6-án Kassát visszafoglalták, de miután a békekonferencia Párizsban június 12-én megállapította a csehszlovák-magyar határt, június 30-án újból önként visszavonultak. Július 24-ére ért véget a csehszlovák részről a magyarlakta vidék teljes birtokbavétele. E hónapok a teljes politikai bizonytalanság hónapjai voltak. A közigazgatási tisztviselők tanárok, tanítók, vasutasok, postások a határmegállapításig nem voltak tisztában, mely államhoz fognak tartozni. És mert jogilag egészen a békeszerződés ratifikálásáig a magyar állam alkalmazottainak tekintették magukat, igen sokan nem tették le az előírt időpontra a hűségesküt. Emiatt elvesztették kenyerüket. Avasutas- és a postássztrájk résztvevőit tömegesen bocsátották el .A magyar köztisztviselők és közalkalmazottak eme tö% meges elbocsátása és a nyugdíjból való kizárása volt az első nagy veszteség, amely a magyarság nemzeti jövedelmét egyszerre sújtotta. A másik intézkedés amely a magyarságot rögtön súlyosan érintette: az önkormányzati tevékenység általános fölfüggesztése volt. A megyei, járási és községi képviselőtestületeket föloszlatták, élükre biztosokat és kinevezett tanácsokat állítottak, a katolikus egyházvagyon kezelését kinevezett állami 104