Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Ölvedy János: A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza

ismert publicistájának, Grünwald Bélának következő pár sora, melyben a magyarság közép-európai politikai hivatását önti mondatokba: „A magyar nemzet missziója s legnagyobb célja fenntartani magát uralkodó elemként az önálló magyar államban. Ez a mi missziónk, mely nem oly fényes ugyan, mint Európa nagy nemzeteié, de ránk nézve a legnagyobb, mert a magyar ál­lam bukása a mi bukásunk, melyből nem emelkedhetünk fel soha többé. A magyar állam fennállása reánk nézve az élet, bukása a halál, melyből nincs feltámadás." Jól figyeljük meg a gondolatsort: Grünwald idézett sorai nem­csak a kora szellemiségében élő írónak önvallomása, hanem a századforduló közfelfogásának megnyilatkozása. „A magyar állam bukása - a magyar nem­zet bukása" - ez a gondolat a háború előtti magyar társadalom ösztönös meg­győződése. A nemzet és a nemzeti célok azonosítása a politikai jogi állam­mal, ahol az utóbbi összeomlása logikusan maga után vonja az előbbinek, a nemzetnek a romlását is. Ez a meggyőződés a háború előtti magyar társada­lom legsúlyosabb tragikus tévedése, mely nélkül nem érijük meg a trianoni összeomlást és a kisebbségi élet sorozatos tévedéseit. ALZ új államkerctek közé zuhant szlovenszkói magyarság egyszerre eddig ismeretlen fejlődési akadályokkal találta magát szembe. Egyrészt valami for­mában modus vivendit kellett teremtenie az új politikai rendszerrel, más­részt feleletet kellett keresnie a megváltozott idők súlyos kérdéseire. És ép­pen itt, a felelet meglelésénél, a kisebbségi sors vállalásánál és a kisebbségi élet berendezésénél tárultak elő a magyar társadalmi lelkiség szörnyű hiá­nyai, a békeévekben oly fennhangon hirdetett „nemzeti öntudat" tartalmat­lansága. Konkrét politikai és gazdasági tényekkel szemben kellett a szlo­venszkói magyarságnak felvennie a harcot, és itt a javarészt érzelmi momen­tumokból táplálkozó nemzeti öntudat értéktelennek bizonyult. A határo­zott öntudatot nélkülöző kisebbségi magyarság örökös tapogatódzás során sodródó élete éppen ezért számtalanszor találkozott a legellentétesebb áramlatok hullámzásával, és a komoly helyzetfelismerés híján nemegyszer prédálták sorait a szemben álló irányok magyarellenes törekvései. A szlo­venszkói magyar szellemiség oly szélső ellentéteket súroló fejlődési vonala valószínűleg másként alakult volna, ha gyökeretit nem egy társadalmilag szétzilált, hanem sajátos céljaira, hivatására ébredt társadalomba mélyítheti. A kisebbségi politika, a gazdasági és kultúrvédelem is más eredményeket mutatna fel manapság minden bizonnyal, ha annak idején öntudatos paraszti vagy középrétegek a vezetést kezükbe vették volna. A kapitalisztikus termelési rendszer a társadalomnak három irányba tör­ténő tagozódását eredményezi. Kialakítja egyfelől a pénztőkére, illetőleg a nagybirtokra támaszkodó osztályt és velük szemben az ipari- vagy agrármun­9

Next

/
Thumbnails
Contents