Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Ölvedy János: A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza

ismert publicistájának, Grünwald Bélának következő pár sora, melyben a magyarság közép-európai politikai hivatását önti mondatokba: „A magyar nemzet missziója s legnagyobb célja fenntartani magát uralkodó elemként az önálló magyar államban. Ez a mi missziónk, mely nem oly fényes ugyan, mint Európa nagy nemzeteié, de ránk nézve a legnagyobb, mert a magyar állam bukása a mi bukásunk, melyből nem emelkedhetünk fel soha többé. A magyar állam fennállása reánk nézve az élet, bukása a halál, melyből nincs feltámadás." Jól figyeljük meg a gondolatsort: Grünwald idézett sorai nemcsak a kora szellemiségében élő írónak önvallomása, hanem a századforduló közfelfogásának megnyilatkozása. „A magyar állam bukása - a magyar nemzet bukása" - ez a gondolat a háború előtti magyar társadalom ösztönös meggyőződése. A nemzet és a nemzeti célok azonosítása a politikai jogi állammal, ahol az utóbbi összeomlása logikusan maga után vonja az előbbinek, a nemzetnek a romlását is. Ez a meggyőződés a háború előtti magyar társadalom legsúlyosabb tragikus tévedése, mely nélkül nem érijük meg a trianoni összeomlást és a kisebbségi élet sorozatos tévedéseit. ALZ új államkerctek közé zuhant szlovenszkói magyarság egyszerre eddig ismeretlen fejlődési akadályokkal találta magát szembe. Egyrészt valami formában modus vivendit kellett teremtenie az új politikai rendszerrel, másrészt feleletet kellett keresnie a megváltozott idők súlyos kérdéseire. És éppen itt, a felelet meglelésénél, a kisebbségi sors vállalásánál és a kisebbségi élet berendezésénél tárultak elő a magyar társadalmi lelkiség szörnyű hiányai, a békeévekben oly fennhangon hirdetett „nemzeti öntudat" tartalmatlansága. Konkrét politikai és gazdasági tényekkel szemben kellett a szlovenszkói magyarságnak felvennie a harcot, és itt a javarészt érzelmi momentumokból táplálkozó nemzeti öntudat értéktelennek bizonyult. A határozott öntudatot nélkülöző kisebbségi magyarság örökös tapogatódzás során sodródó élete éppen ezért számtalanszor találkozott a legellentétesebb áramlatok hullámzásával, és a komoly helyzetfelismerés híján nemegyszer prédálták sorait a szemben álló irányok magyarellenes törekvései. A szlovenszkói magyar szellemiség oly szélső ellentéteket súroló fejlődési vonala valószínűleg másként alakult volna, ha gyökeretit nem egy társadalmilag szétzilált, hanem sajátos céljaira, hivatására ébredt társadalomba mélyítheti. A kisebbségi politika, a gazdasági és kultúrvédelem is más eredményeket mutatna fel manapság minden bizonnyal, ha annak idején öntudatos paraszti vagy középrétegek a vezetést kezükbe vették volna. A kapitalisztikus termelési rendszer a társadalomnak három irányba történő tagozódását eredményezi. Kialakítja egyfelől a pénztőkére, illetőleg a nagybirtokra támaszkodó osztályt és velük szemben az ipari- vagy agrármun9