Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Forbáth Imre - A hegyek leánya

FORBÁTH IMRE A HEGYEK LEÁNYA Szép vagy, leány, együgyiiségedben És hegylakó, Isten csöndjéhez közel Reggelenkint tisztára lehel a szél A szél, a hó és a nap. Mezítelen a csúcson állsz Kristálytisztán, mint a gyémánt, meredsz Jámboran, mint a hűvös fenyvesek De szemeidben hit és téboly ég. Ilyet nem látni a városokban Csak fönn, a kőből kemény hegyeken Éles az, mint az álom és a vágy Egyiigyíí szép, mint a csillag, a vér és a Jég. Én látom őt, két mellét, mint a gránit Jégből ölét és lávázó tüzes két szemét. Mikor a lázadás leszáll a sötét hegyekből, Elől megy: lángot és átkot vet a hitvány házsorokba! 39