Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])
Forbáth Imre - Az öngyilkos levele hű barátjához
FORB ÁTH IMRE AZ ÖNGYILKOS LEVELE HÜ BARÁTJÁHOZ Ne firtasd, hogy miért és hogyan és miképen volt. Ne mondd, hogy érthetetlen a dolog. Hogy így és úgy, hogy ilyen vagy olyan: megtörtént. Egy spárga a nyakamra csavarodott és szimplán elvágta a szót, vagy talán az undort, mely mint egy beteg állat egy förtelmes bús hányadékban akart utat törni magának. Ne áruld senkinek se el, hogy 20 kával tartozom neked. A fogason ott lóg egy kalap; reád hagyományozom azt és a töltőtollamat. Azért ne mondd, hogy kár értem, jó fiú voltam s hogy te ezt mindig tudtad. Ne mondd azt se, hogy költő voltam és hiú voltam mert halálosan úntat. Miközben szörnyülködve vizsgálsz és gágogsz, mint egy megijedt liba: zavar most is, ha sokat birizgálsz gondolkozz, hátha benned a hiba. Ne bánts hát azzal engemet, hogy bőgsz utánam, mint egy színházi kórus. És ne sajnáld kilógó, duzzadt nyelvemet: Többet mond, mint a legszebb nekrológus. 36
