Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Forbáth Imre - A néger énekel

FORB ÁTH IMRE A NÉGER ÉNEKEL ősi fétiseknek áldozok titokban Két kormos kezemet feszítem a szürke ég felé Eltévedtem bús városaitokban Hol a csillagzatokat a köd elnyelé. Nagy ördögök kísérnek vándorutamon Fekete aszfaltokon hajt a szél Gyötör a honvágy és az unalom Hideg pokol ez. hol a fehér ember él. Az Isten itt néma és süket Az uccalárma elnyelte a szavát Szomorú gyilkosok mossák késüket Édeskés párfőm födi el a vér szagát. Az ember éhezik, ázik, fázik Üres dobhoz nagyon hasonló a bele Malasztos dalokat csinnadrattázik Az üdvnek dicső hadserege. Sápadt Krisztus csüng a templomokban Miknek aranycsúcsa szinte az égig ér Lángvetőknek szennyes tüze lobban S mérges gázaktól zöld a csatatér. A halottakért a kutya sem ugat A népek fölött hízott holló károg: Elfödnék ilyenkor emberarcukat S szégyenkeznének a kannibálok! j 37

Next

/
Thumbnails
Contents