Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Vozári Dezső - Az ennivaló románca - Vers a versről

VOZÁRl DEZSŐ AZ ENNIVALÓ ROMÁNCA Kisistenek hatalma összetörve, ö a király, kit én magasztalok, karének zengje: étel, étel, étel! birodalma: terített asztalok. országa: asztal és tányér a trónja, hatalma bömbölő csatákba űz. miatta fen gyilkot az útonálló, őérte adta el magát a szűz, őrajta, érte, általa, miatta tör a magasba, hull a mélybe, le, zsiráf és szúnyog, béka és oroszlán, ha sóhajokkal van az éj tele. Érted alkudtam, érted tündököltem, jer, marhasült, felejteni segíts, búja gőzöd magambaszívva hörgőm: fojts, lázíts, nyugtass, őrjíts, részegíts! VERS Hogy holnap majd valóban jó lehess, ma rossznak lenned elrendeltetett, csak irtsd a gazt és szívtelen nevess, ne tudja ő, hogy mégis fáj neked. hogy fáj neked és néha, estelen. dadogva mondod: nem megy ez tovább, míg pénzét Számolja a becstelen és tapló-leikéhez keres kovát. Csak légy erős, csak most ne hagyd magad, rikoltsd rekedten, mint a varjászáj: ó, milyen jó szeretni s nem szabad, ó, milyen rossz gyűlölni és muszáj! 188