Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Vozári Dezső - Egy szélhámoshoz

VOZÁRI DEZSŐ EGY SZÉLHÁMOSHOZ Ódát neked! klasszikus zengeményt! jambus, trocheus, anapesztus dicsőítse rangod, utánad eped a költő, ki máskor olyan bús. de ma új életre ébred, íélreveri a harangot, harangok, zúgjatok, fuvolák, fuvolázzatok egyre, te vagy és te maradj a mi héroszunk, régi keserves napjaink megbosszúlója, kezedre bízzuk magunkat, istenek, ti is segítsetek ma néki, angyal vezesse, ha kalandra megy, vagy ha csalni viszi szeszélye gazdagok csarnokába, szalonokon, kaszinókon át lépkedjen diadalmi menetben két fürge, pedikürözött lába. menj hazudj és csalj, légy a mi ostorunk, verjed, aki mindig csak vert, hazudott, csalt, megalázott, felvirradt a nap, haragunk benned az egekig gerjed, felvirradt a nap és bennünk valami lázong, de a mi kezünk reszket, mi nem ismerjük az úri modort, légy helyettünk kegyetlen, kemény plasztronod alatt meg se remegjen a szív, ha már sorsod közibük sodort, légy azok nagykövete, akiknek nem jutott falat. míg keringőt lejtesz, glóriát von fejed köré a foszló lampion, te vagy a hős, aki soraikban elvegyülni mert, emlékezz törvényeikre, téged is üldözött a poroszló, gondolj a penészes pincelakásra, ha illatokban úszik a télikert, a remekbeszabott frakk hozzájuk hasonlóvá avat, elhagytad csíkos fegyencruhádat, ó, milyen remek e hecc, királyokért harcoltak őseik, dicsőn tapostak sarat-havat, te csak a külvárosból jössz s egy perc alatt herceg lehetsz, rád nézünk, milliónyian, mi, akiknél se pénz nincs se posztó, se cím, se finom szavak nincsenek, dermedett két tenyerünk tapsra verődik: előre! te légy az igazságosztó! vidd el magaddal a gyűlölet hideg és forró üzenetét. 185