Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Vozári Dezső - Menekülö nyár

MENEKÜLŐ NYÁR A napkorong csepegve izzřk. mint tüz felett a sárgaréz; a lankadt fákon menthetetlen gyümölcsbe gyül a drága méz. Ez itt a nyár, mely minden kincset a lábaidhoz odarak, szimfóniát zúgnak füledbe a részeg, kósza bogarak. És jön a szél és rétet borzol, hogy megremeg a sás belé, a felhő elhúz délnyugatra, a hal elúszik másfelé. A tulipán el fog rohadni, a lepke el fog esni majd. te nézheted az őszt sikítva: „Ki hoz a földre ennyi bajt?" így jön és megy és menekül is, még itt van és fut már tova: húzz a felhővel, ússz a hallal, fuss el a nyárral máshova!